Valaha a grófi nyaraló volt: a családból utolsóként gróf Serényi Ödön lakott benne, aki 1961-ben hunyt el, és sírja a dédestapolcsányi temetőben található. Az épület később pedagógus üdülőként, majd szociális otthonként működött, jelenleg magántulajdonban van. A kastélyt közel 5 hektáros park veszi körül. A kastélyhoz vezető utat gesztenyefák szegélyezik. A közeli sziklák sok kis barlangot rejtenek magukban. A kastély melletti szikláról kitűnő panoráma nyílik a Bükk-vidék hegyei és a  Dédesi vár felé.


A telek tengelye ÉD-i tájolású, a bejárattól a kastélyig emelkedő, a kastély területén sík, míg a fennmaradó részen hegyvidéki domborzatú. A bejárattól a kastélyig szilárd burkolatú út került kialakításra, a telek többi része fákkal telepített, füvesített telek kialakítás.
A kastély egy domboldal tetején található, gyönyörű kilátással a környékre.

Az épületet a Vajda család építette a 18.században. Vajda Ádám egyetlen gyermeke Antónia, a Széll család fiával kötött házassága révén a kúria a Széll család tulajdona lett. A Széll család 1639-ben új címerlevelet kapott, így nemességét megerősítette.

A bucsui kúriát Széll János-Kristóf alakíttatta át és bővítette ki a 19. század elején. A kúriát legidősebb fia Széll Imre örökölte, aki 1836-45 között Vas vármegye főjegyzője volt. A kúriát Széll Ödön-Imre az I.világháború végén eladta Techet Bódog burgenlandi malomtulajdonosnak, 1935-ben bekövetkezett halálát követően, unokája Sonnenvend Gyula örökölte. A család az államosításig (1952) a kúria tulajdonosa volt.

Az államosítást követően lakásokat alakítottak ki a kúriában, majd a határőrség kapta meg az épületet, a határok megnyitását követően a határőrség megszűntével a kúria üresen maradt.

1906-ban épült, császári és királyi "lövőiskola" parancsnoki épülete; ez és a körülötte lévő épületegyüttes a Monarchia idején több ezer katona állomáshelye volt. A hatalmas épületkomplexum részei a "kastélyon", azaz a látványos parancsnoki épületen kívül többek között legénységi épületek, tiszti barakk, istálló vagy éppen lovarda, sőt, még víztorony is.

Volt itt színház, kaszinó, templom, iskola és kórház. Mindezekhez hatalmas park is tartozott, amelyben még egy mesterséges tó is volt. A második világháborúban a németek, majd az oroszok vették birtokba az épületegyüttest; mindebből sajnos már sejthető, hogy a létesítmény állaga rohamosan hanyatlani kezdett. Miután a szovjetek kivonultak a laktanyából, az együttes először a Kincstári Vagyonkezelő, majd az ÁPV Rt., végül 1998-ban a hajmáskéri önkormányzat tulajdonába került.

A műemléki védelem alatt álló kastély szinte megtalálhatatlan. Egy lepukkant ipari telep vagy gyártelep egy eldugott részén van, a főkapu zárva, sorompóval, őrrel védve, de egy 30 méterrel visszább lévő másik kapun simán be lehet jutni a telepre. Teljesen lerohadva, belül már erősen omladozva, több helyen a födém leszakadva, borzalmas állapotban van az épület.

Építtette Wéber Ede svájci származású tanár, a település névadója, 1905-ben (építész: Székely Ödön). Itt alakította ki újonnan telepített szőlőbirtokának, a Kecskeméti Szőlőtelepítő Társulat Rt.-nek központját. Az egykori Helvéciai Állami Gazdaság központjában csatlakozó beépítésű, szinteltolással épült, emeletes, téglalap alakú alaprajzú, eklektikus pince- és lakóépület, historizáló egyik sarkán háromszintes saroktoronnyal.

Történetünk még 2015-ben kezdődött, amikor is pályázatot nyújtottunk be, egy hosszú-hosszú évek óta kihasználatlan kastély hasznosítására. 11 hónapnyi (!) hivatalos levelezgetés, telefonálgatás után, hasznosítási kérelmünket elutasították.


Pont egy éve, hogy 2015 novemberében elkezdtünk utánajárni, kihez kell fordulni, ha szeretnénk a kastély "életében " részt venni.  A kastély bérlője egy szociális intézmény, honlapjukon önkénteseket kerestek, így felvettük a kapcsolatot az intézmény igazgatónőjével, levelünkben felajánlottuk együttműködésünket az intézménynek.

A Meszleny család a XVIII. század első felében építette fel Velencén a kúriát, melyet Hauszmann Alajos (magyar eklektika egyik legnagyobb mestere eklektikus, döntően neobarokk elemeket tartalmazó stílusban.) átépítette emeletes, eklektikus kastélynak. 1923-ban készült el.


A kastélyt magának építette nyári nyaralónak. A neves építész nem sokáig használta az épületet, ugyanis 1926. július 31-én meghalt. Örökösei a budafoki gyáriparos Gschwind családnak adták el a kastélyt. Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett. Az 1960-as évek óta az ÉDOSZ üdülője.

A Csalához közeli Csalapusztán áll az 1878-ban, neoreneszánsz stílusban emelt Kégl-kastély, amit Kégl György földbirtokos megbízásából, Hauszmann Alajos tervei alapján építettek.

A terület és a kastély jelenlegi tulajdonosa  az állagmegóvás érdekében a tetőszerkezetet helyreállította, így az épület nem ázik be.  2007 óta "zajlanak a felújítási munkák" a tervek szerint ha elkészül, kaszinó és étterem lesz a kastélyból és természetesen a nagyközönség számára is látható lesz.

2007-ben úgy tervezték, a hatmillió euros felújítás másfél éven belül elkészül.  A tervek szerint, melyet az önkormányzat is jóváhagyott, 21 luxus apartmanház, 20 szobás vadászház, lovarda, golfpálya, élményfürdő is épült volna a 160 hektáros területen. 2013-ban, a munkálatok abbamaradtak.
A kastély magánterületen áll, a tulajdonos kizárólagos engedélyével kívülről látogatható, de a szerkezete annyira leromlott, hogy a belépés életveszélyes.

A Simay-Holczer-kastély Székesfehérvár közelében, Kisfaludon található. A kastélyt az 1900-as években építették, romantikus stílusban. Feltehetőleg Adamek Ferenc mérnök tervezte. 1945 után termelőszövetkezeti tulajdonba került. Parkját ekkor számolták fel. Sajnos szorgos kezek a kastély minden mozgatható elemét elvitték, gyakorlatilag a falak állnak csak, valamint többé-kevésbé még jó. Különlegessége a homlokzat két végében található 2 bástya. Ezen kívül komolyabb érték a hely, ami 0,8 hektár földet jelent.

A kastély egy lezárt területen van. Mellette található az egykori kastélypark, ami ma egy látogatható arborétum. A kastély aránylag jó állapotban van, hála a már kijavított tetőnek és néhány állagmegóvási munkának. A belső felújítások is meg-megkezdődtek, de mindenféle finanszírozási okok miatt jelenleg áll, az önkormányzat keresi a hasznosítás lehetőségét, esetleges befektető jelentkezését.

A Zichy-kastély és a hozzá tartozó több mint 10 hektáros őspark Lengyeltóti városának szívében, egy kis dombon magasodva helyezkedik el. A kastély a 18. század-ban rokokó stílusban épült, majd többször is kibővítették az évek során. A második világháború után a Marcali kórház használatában állt, pszichiátria rendelőintézetként működött, majd 2007-ben eladásra került, a hozzá tartozó ősparkkal együtt. A tervek szerint négycsillagos kastélyszálló és wellness-központ mellett pezsgőpincészet és borászat lett volna a kastély további funkciója, de a projektek az egymilliárd forintos uniós támogatás ellenére évek óta nem valósulnak meg.