A Csalához közeli Csalapusztán áll az 1878-ban, neoreneszánsz stílusban emelt Kégl-kastély, amit Kégl György földbirtokos megbízásából, Hauszmann Alajos tervei alapján építettek.

A terület és a kastély jelenlegi tulajdonosa  az állagmegóvás érdekében a tetőszerkezetet helyreállította, így az épület nem ázik be.  2007 óta "zajlanak a felújítási munkák" a tervek szerint ha elkészül, kaszinó és étterem lesz a kastélyból és természetesen a nagyközönség számára is látható lesz.

2007-ben úgy tervezték, a hatmillió euros felújítás másfél éven belül elkészül.  A tervek szerint, melyet az önkormányzat is jóváhagyott, 21 luxus apartmanház, 20 szobás vadászház, lovarda, golfpálya, élményfürdő is épült volna a 160 hektáros területen. 2013-ban, a munkálatok abbamaradtak.
A kastély magánterületen áll, a tulajdonos kizárólagos engedélyével kívülről látogatható, de a szerkezete annyira leromlott, hogy a belépés életveszélyes.

Kégl György országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a Fejér vármegyei közéletben, a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá (az ő nevére is utalva lett a kórház neve, Szent György Kórház). Csalapuszta területét Kégl György Nádasdy Júlia grófnőtől vette 1873-ban, 390 ezer forintért.

 
A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt márvány szökőkút állt, ennek medencéje a mai napig látható. A kastély egy tekintélyes parkban állt, amelyben halastó és sétautak egyaránt megtalálhatóak voltak. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellet mindenféle cserjék díszítették. A gazdasági épületek, kertész és virágház, az istálló a kastélytól távol helyezkedtek el. A parkban helyett kapott egy kis kápolna és egy kapuőr ház is. 

A főbejáraton belépve az előcsarnokban találjuk magunkat, amely mögött a szalon helyezkedett el. Jobbra oldalt volt, az ebédlő, a dohányzó és az úri szoba, a balszárnyban pedig a kisasszonyok – négyen voltak – és a nevelők szobája volt. Az emeleten középen a táncterem helyezkedett el, jobbra a biliárd szoba, az úriszoba, és három vendégszoba, balra pedig a kisszalon a nagyszalon és a vendégszobák épültek. A pincében gazdasági helységek és a személyzeti szobák feküdtek. A kastély a kor minden vívmányával el volt látva, a központi fűtéstől a csatornáig mindennel.
A kastély Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után, fia, Kégl Dezső örökölte. A család birtokában 1945-ig állt.

A második világháború során a szovjet csapatok elfoglalták a kastélyt, és kórházként működtették, ahol a harcokban megsebesült katonáikat látták el. A háború után az erősen lelakott épületet mezőgazdasági célokra használták, így tovább romlott az amúgy is megviselt állapota, a díszkert a kápolna és a gazdasági épületek egy része megsemmisült. Jelenleg a régi uradalomból a kastély a díszkút és a kapuőr ház romjai láthatóak.
A kastély műemlék védelem alatt áll!