Csaknem kétmilliárd forintból újul meg a szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Helyrehozzák többek közt a földszinti termeket és rehabilitálják a kastély körüli franciakertet. A kastély felújításához az európai uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) nyertek el 2016 december végén 1,5 milliárd forintot, a kormány pedig mintegy félmilliárddal járul hozzá az épület felújításához.
A szabadkígyósi Wenckheim kastély 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban. Az egyik legépebben megmaradt kastély Békés megyében, az épületet körbeveszi a hozzá tartozó impozáns kastélypark.
A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és a kígyósi gróf Wenckheim József (1733-1803) birtokába jutott. Idősebbik fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) – akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta – Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község) nagy majorságot létesített, majd a mai napig megmaradt kastélyt építtetett, és onnan irányította gazdaságát. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924), aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte.
A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és Erzsébet királyné. Tiszteletükre a család impozáns diadalívet emeltetett.
Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel felépíttették a kastélyt. Eredetileg a Wenckheim család gyulai kastélyát akarták visszavásárolni az Almásy családtól, azért cserébe, hogy a gyulaiak országgyűlési képviselőnek választják a grófot. Ám mivel ez végül nem történt meg, illetve az Almásy család elfogadhatatlan árat kért a gyulai birtokért, a Wenckheim házaspár végül úgy döntött, hogy Szabadkígyóson építtetnek kastélyt.
Wenckheim Krisztina azt kérte Ybl Miklóstól, hogy semmi se legyen egyforma, mégis legyen harmonikus. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen az épületnek, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét és annyi bejárata, ahány évszak. A kastély az egyik legkorszerűbbnek számított a maga korában, kápolnája, ebédlője, télikertje, könyvtára, női zeneszalonja, férfiszalonja pipázóval, nappali dolgozója és alkóvos-ágyfülkés hálószobája is volt.
Fortepan: Wenckheim-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült.
Fortepan: Wenckheim-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült.
A kastély belső tereiben igencsak érdemes felfelé is nézelődni....
Wenckheim-kastély, nagyszalon
Fortepan: Wenckheim-kastély, nagyszalon. A felvétel 1895-1899 között készült.
Kártyaszoba
Könyvtár szoba
Berendezése, kötetei eredetiek, megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait.
Ébédlő
Fortepan: Wenckheim-kastély, ebédlő. A felvétel 1895-1899 között készült.
Kápolna
V. Gróf Wenckheim József („Józsi gróf”) (1877. szeptember 24.– 1952. október 6. Algír, Birgadem)
Nevelőnő
A falkutatások nyomai
A kápolna kívülről, és az elbontott üvegház helye
A kastélypark
A kastély előtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját.
A park 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös–Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. Az épület előtt van egy mesterséges forrás a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).
A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak.
Kísérőnk is akadt...
