UPDATE 2021.06.27
A "vásárló" hölgy neve lekerült a tulajdoni lapokról, a vita rendeződött, így az épület jogilag tisztázott körülmények közt várja a segítséget!
A Sturmann-kúria, 18. századi barokk épület. Az idők során többször átalakították. A XX. század első harmadában manzárdos tetőt és copf stílusú homlokzati díszítést kapott. A nyílászárók, vasalatok, rácsok és a tűzhely érintetlen maradt a mai napig. A második világháború utáni államosítást ez a kastély sem kerülhette el, utolsó tulajdonosait a két nyugati szobába költöztették. Az üresen maradt részben könyvtárat, majd tsz-irodát rendeztek be. 2003-ban a műemlék besorolású kúriát eladták egy dunántúli hölgynek, aki „elfelejtette” kifizetni a vételárat. A bejelentett lakcímén lévő házat már lebontották, az ajánlott levelek, a fizetési felszólítások címzett ismeretlen jelzéssel érkeznek vissza Csernelybe. Így tehát jogilag nincs gazdája, mert a tulajdonos értékesítette, a vevő pedig nem fizette meg a vételárat.
A Sturmann-kúria Csernely központjában álló, téglalap alaprajzú, magasföldszintes, mondzárdtetős kúria. Főhomlokzatán hangsúlyos 2 tengelyes, árkádos középrizalit két oldalt lépcsőfeljáróval. Udvarán egyemeletes, nyeregtetős magtár és földszintes kontyolt nyeregtetős gazdasági épület, parkjában romos kerti pavilon látható. A második világháború utáni államosítást ez a kastély sem kerülhette el, utolsó tulajdonosait a két nyugati szobába költöztették. Az üresen maradt részben könyvtárat, majd tsz-irodát rendeztek be.
Az önkormányzat 1996. június 5-én vehette tulajdonába a kastélyt az államtól a hozzá tartozó földterülettel együtt. Már akkor tudni lehetett, hogy a szigorú műemlékvédelmi előírások miatt a község nem tudja vállalni a felújítását, így az értékesítés mellett döntöttek.
A meghirdetett ingatlanra sok érdeklődő volt, de éveken át nem érkezett meg a várva várt vevő. Aztán 2003-ban a magát jogászként emlegető hölgy jelentkezett, akivel végül megkötötték az ingatlan adásvételi szerződését, amelyen vételárként 32 150 ezer forint bruttó ár – 21 400 000 forint nettó telekár, 8 600 000 forint nettó felépítmény plusz 2 150 000 forint felépítményi áfa – szerepelt. Mivel a pénz nem érkezett az önkormányzat számlájára, a jegyző 2004. február 25-én fizetési meghagyást postázott a szerződésbe írt bérbaltavári címre. A dokumentum aláírója azonban ezután sem tett eleget törvényi kötelezettségének.
Az önkormányzat számára ezek után nem maradt más esély, mint a bírósági út. A fizetési meghagyásra azonban az alperessé vált jogász ellentmondással reagált, azután pedig elérhetetlenné vált. A földhivatali széljegyzeten az olvasható, hogy „tulajdonjog fenntartással történő eladása”, ezt pedig csak bírósági úton tudja levetetni az önkormányzat.
A csernelyiek évek óta abban bíznak, hogy a bíróság a rendőrséggel megkeresteti a szerződés aláíróját és ennyi idő után rendeződhet az ingatlanértékesítés ügye.Forrás: lokal.hu
Fotók: J.J.A - 2019. június
