Elherdált Örökségünk

Elherdált Örökségünk

Széchényi–Wenckheim Kastély - Póstelek

Az emberi barbárság csimborasszója...

2018. január 30. - Elherdált.Örökségünk

Ahogyan azt a gerlai Wenckheim kastély bejegyzése alatt megígértük, ma megkapja jelölését térképünkön a pósteleki Wenckheim kastély is. A képek talán elrettentőek, azonban mi egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy a kastély teljesen menthetetlen, mint ahogyan a tulajdonos önkormányzat sem, mivel a testületi üléseken szóba került már a felújítása. Nem tudjuk erre mennyit kell várni, az viszont biztos, hogy hamarosan egy 2,4 milliárd forintos bringaúton is eljuthatunk megcsodálni a romokat.

download_1.jpgFotó: Kiszely Tóth Anett

Póstelek évszázadok óta a Wenckheim család birtoka, majorságaiban fácán és szarvasmarha tenyésztés folyt busás haszonnal. A birtokot a család az 1900-as évek elején Wenckheim Krisztinának adja házassági hozomány gyanánt a Széchényi Antallal kötendő frigyhez. Az újdonsült ara, Széchényi Antalné Wenckheim Krisztina 1905-ben kezdi el terveztetni a historizáló neobarokk stílusú épületet.  Az építészről biztos információink nincsenek, lehetséges tervezőként és kivitelezőként két név merült fel Siedek Viktor és Schlikter Lajos győri építész. A kivitelezés 1906-ban indult és a házaspár 1909-ben már be is költözött.

postelek_kastely_bekes_megyei_leveltar_02.jpg

postelek2_2.jpg

postelek3_2.jpg

postelek4_2.jpg

postelek7_2.jpg

Az épületben az 50-es években 72 helységet számoltak össze. Az alagsorban a cselédség és az urak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. A földszinten egy reprezentatív fogadóhelység, egy hall és 28 lakószoba volt a hozzájuk tartozó mellékhelységekkel. Az emeleten egy felülvilágítós hallt és 12 lakószobát építettek. A kastély az áramot és a vizet egy közelben található gépházból kapta. A melegvízellátást és a reprezentatív helységek légfűtését az alagsorban elhelyezett kazán biztosította. A lakószobák fűtése cserépkályhákkal volt megoldva. 
A főbejáraton belépve egy haránttengelyes előcsarnokba juthattunk. Itt kétoldalt egy-egy kis íves lépcsőkar vezetett a piano nobile megemelt járószintjére. A falakat trófeák és agancsok tucatjai díszítették. Az előcsarnokhoz balról kapcsolódott a főlépcsőház, szemben három boltíves nyílás az épület közepét elfoglaló hallba – nagyszalonba – vezetett. Faragott vörösmárvány kandallója a déli oldalfal szimmetriatengelyében foglalt helyet, a falakat rózsaszín tapéta borította, melyen „Ilus néni” (Széchényi Ilona grófnő) festményei függtek. Észak felé nyílt a faburkolattal kialakított tágas ebédlő, nyugati falában kandallóval.

postelek6_2.jpg

postelek9_2.jpg

A nagyszalontól délre Wenckheim Krisztina és Széchényi Antal nappali szobái és a kertre tájolva közös hálószobájuk feküdt. Az idős gróf halála, 1924 után mind a négy szobát csak az özvegy grófnő használta. Az udvari oldalon volt a rádió-szoba, a grófnő kisszalonja. Mögötte a zöld színű kárpittal és faburkolattal kialakított férfi kisszalon volt a pipázó. Mellettük, a kerti oldalon a dolgozószoba nyílt, mögötte eredeti helyén maradt a tulajdonosi hálószoba.
A déli szárnyban a két leány (Antoinette és Ilona) valamint a két fiúgyermek (gróf Széchényi Ferenc és Károly) nappali és hálószobái voltak, az emeletet, pedig a vendégszobák foglalták el. A kastély lakosztályaiban a falakt különböző színű plüsstapéta borította, a szobák nevüket a tapéta színéről kapták. A helyiségekben a cserépkályhák színe a tapétáéhoz igazodott.

cb1928-28-07_08-36-a.jpg

postelek10_2.jpg

A pósteleki kastély fénykora az 1920-as évek elejére tehető. Gróf Széchényi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek.

1944 őszén, amikor a grófi család az Egyesült Államokba emigrált, végleg magára hagyták a hajdani meghitt családi fészket, kiszolgáltatva azt a  pusztításnak. Gróf Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina 1970. március 23.-án 96 évesen halt meg, távol otthonától, kastélyától az észak- karolinai Ashevilleben.

A kastélyt, miután már nem lakták, 1944 után a háborús szükségletek sajátították ki, majd termeit kifosztották, előbb az ingóságokat hordták el, majd következett minden, ami mozdítható, az ajtók az ablakok, a márvány kandallók, majd a parketta és a kárpitok, csempék. Amit nem tudtak elvinni  egyszerűen szétverték, felgyújtották. A falakat egykor díszítő színes plüss tapétákat letépték, és ruhát varrtak maguknak belőle. 

1945 augusztusában a gyulai Termelési Bizottság alelnöke a következő levéllel fordult az alispánhoz a kastély megmentése ügyében:

"A gyulai Termelési Bizottság 1945. évi augusztus hó 5-én tartott ülésén hozott határozata alapján tisztelettel sürgős intézkedést kér a pósteleki volt uradalmi kastély őrzése és rongálásának megakadályozása ügyében.
A határban történt ellenőrzések alkalmával a termelési bizottság tagjai megdöbbenéssel látták, hogy a kastély jelenlegi állapotában, őrző nélkül a teljes pusztulásnak van kitéve. A környező lakosság a kastély ablakait, ajtóit már elhurcolta, a falak drága csempéit kiszedi, elviszi, részben pedig a helyszínen vandál pusztítási hajlamának adva kifejezést, összetöri. Újabban, miután már könnyebben elmozdítható tárgyak nem találhatók, a szobák padozatát, a parkettát kezdik elhordani, s valószínű, ha már ezt is elviszik, sor kerül a tetőzet, majd pedig a falazat bontására is. 
Minden körülményekre való tekintettel, de elsősorban, mert nemzeti vagyonról van szó, egy olyan épületről, amely gazdasági iskola, vagy egyéb közcélra alkalmas, tisztelettel kéri a termelési bizottság Alispán Urat, hogy az őrzésre a járási főjegyzői hivatalt utasítani szíveskedjék."

1947-ben arról döntöttek, hogy a kastélyt a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő Intézet kapja meg külső telephelyként, az intézet azonban sajnos végül mégsem költözött a kastélyba. 1947 júliusában Dr. Kardos György gyulai polgármester a következő levelet írta a belügyminiszternek és a népjóléti miniszternek:

"Azzal az elgondolással kapcsolatosan, hogy a pósteleki volt grófi kastély a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő Intézet részére külső telepként juttattassék, Gyula m. város részéről Dr. Kardos György, Dr. Blanár László vármegyei tisztifőorvos, Herdy Béla államépítészeti hivatali mérnök és Pánczél Imre gyógypedagógiai intézeti igazgató a helyszínen a kastélyt megtekintették.
[...]
A Földhivatal vezetője a maga részéről annak az álláspontjának adott kifejezést, hogy a kastély állagának további megóvása érdekében feltétlenül sürgős intézkedésre van szükség, mert ellenkező esetben a lakosság a kastély épületét teljes mértékben használhatatlanná és helyreállíthatatlanná teszi. 
Véleményem szerint a szóban forgó kastély épületét a gyógypedagógiai intézet részére sürgősen juttatni kell, helyreállítást mielőbb meg kell kezdeni, mert a kastély olyan rendkívüli nemzeti vagyont képez, amelynek további megóvása feltétlenül szükséges és az intézkedések elmulasztása súlyos felelősséget hárít az intézkedési joggal felruházott hatóságra."

Ugyanebben az évben Bende Oszkár műszaki tanácsos bejárta az épületet és a következő leírást készítette róla:

"Az épület hatalmas őspark közepén fekszik, amelyet a háború megkímélt és a ritka fajtájú, hatalmas faállománya sértetlen. A parkban sétautak, továbbá két vízmedence van, melyek közül az egyik szökőkút vizének felvételére szolgál, a másik nagyobb többszáz négyzetméter területű. Ez utóbbit a kastély előtt kb. 30 méterre lévő bővízű pozitív ártézikút csurgalékvize táplálja.
A főépület U alakban épült, a középső rész egy emeletes, míg a két oldalsó szárny földszintes. Egy fő és két melléklépcsőház van, amelyek teljesen sértetlenek. Az egész épület alatt pazarló módon épült alagsor van, amely nagyméretű konyhát, mosogatót, éléskamrákat, mosókonyhákat, személyzeti szobákat és WC-ket, összesen 30 helyiséget, továbbá közlekedő folyosókat, fa és szénraktárakat (3 db) tartalmaz.
Maga az alagsor, de az egész épület az alföldi talajvizek ellenére tökéletesen száraz, egyetlen vizes folt nem észlelhető. A konyhai tűzhelyben csőkígyó van beépítve, amely a mosogatóban elhelyezett és meglévő bojler segítségével szolgáltatta a melegvizet. A földszinten szélfogó előcsarnok, nagyméretű hall, továbbá 28 lakóhelyiség (átlagosan 5x6, 6x6, 6x7m), 3 fürdőszoba, 3 WC és az egyes lakosztályok, valamint helyiségek közlekedését biztosító folyosók vannak. Az összes helyiség tapétázva volt, amelyet ismeretlen tettesek teljesen leszaggattak, több helyen meggyújtották és három helyiség ajtó és ablaktokrészei nagyrészben elégtek.

Két helyiség csaposgerenda födémét megbontották és teljesen hiányzik.
Az emeleten 12 lakóhelyiség, WC és fürdőszoba van, továbbá a közlekedés lebonyolítására közlekedő folyosó és egy felső világítású hall. A lakóhelyiségek itt is tapétázva voltak, azonban ez is le van szaggatva. Az asztalosmunka legelsőrendű kivitelben, hófehér mázolással készült. Azonban az összes ajtó és ablakszárny, az ablakok bélés és mellvédborítása és több helyen az ajtók tokrészei is hiányzanak.
Az összes lakóhelyiség parketta és vakpadló burkolata, párnafák a közlekedő helyiségek lapburkolata, konyha csempéje teljesen hiányzik. A reprezentációs helyiségek fűtését márványkandallókon kívül az alagsori helyiségben elhelyezett kaloriféresek által termelt és falicsatornákon vezetett légfűtés látta el. Az összes alagsori, földszinti és emeleti lakóhelyiségeket pedig cserépkályhákkal fűtötték. Azonban az összes kaloriféres és megállapíthatóan nagyértékű külföldi gyártmányú cserépkályhák teljesen össze vannak törve.
A világítást a főépület közelében lévő gépház és szivattyúház gépiberendezésével előállított áram szolgáltatta, a gépiberendezéssel együtt a falakban elhelyezett szigetelőcsövek és huzalok is hiányoznak. A vizet a szivattyú által táplált kb. 3x3m ürtartalmú és az emelet felett levő padlástérben elhelyezett tartály szolgáltatta. A tartály kivételével az összes berendezési tárgy és sok helyen a csőhálózat is hiányzik."

A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. 1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladatává tették, hogy az épületet robbantsák fel és hordják el.
Kis híján tevékenységüket siker koronázta, ám a Wenckheim Krisztina álmaként életre hívott pompás kastély még ezen szörnyű pusztításnak is ellenállt.
A kastélyból még ennyi pusztítás után is megmaradt annyi, hogy újjá lehessen építeni: az önkormányzat befektetőt keres, aki az eredetihez hasonló formában újjáépítené és szállodaként, konferenciaközpontként, szabadidőközpontként hasznosítaná

 postelek1_2.jpg

27535350_398604323930035_853361350_o.jpg

27535527_398604313930036_1592350203_o.jpg

27535686_398604310596703_503645887_o.jpg

27652792_398604343930033_1417789721_o.jpg

27537060_398604347263366_2059625172_o.jpg

27535340_398604373930030_80486830_o.jpg

27400180_398605223929945_179074671_n.jpg

27400235_398605217263279_501502154_n.jpg

27536794_398605230596611_1325115074_o.jpg

27535127_398604340596700_2093857639_o.jpg

27498067_398605063929961_1188703722_n.jpg

27497453_398605010596633_418130934_n.jpg

postelek7_2.jpg

27604237_398605307263270_2104024816_o.jpg

 

27605062_398604303930037_1750658703_o.jpg

27583753_398605070596627_1910284334_n.jpg

27497369_398605227263278_941088355_n.jpg

27495860_398605077263293_495188092_n.jpg

27495758_398605237263277_496794155_n.jpg

27604861_398605080596626_1461698228_o.jpg

27650915_398605067263294_1767394296_o.jpg

27650820_398604320596702_1583349495_o.jpg

27583286_398605000596634_1655535760_n.jpg

27496486_398604660596668_1770983193_n.jpg

27535215_398604327263368_424843762_o.jpg

27536669_398605007263300_391201779_o.jpg

27496404_398604997263301_1293100930_n.jpg

27605496_398604983929969_1247238366_o.jpg

27537503_398604317263369_367584131_o.jpg

27535116_398604330596701_1824673457_o.jpg

27583074_398605317263269_969869591_n.jpg

27604815_398605320596602_1362249105_o.jpg

Az 1920-as években elkészült a park kialakítása is. A kastély körül 14 hektáros tájképi kertet létesítettek a természetes Hajlási erdő idős tölgyes-kőrises faállományának felhasználásával, de a Wenckheim-uradalmak más kertjeiből - Ókígyósról, Karánsebesről - is hoztak ritka és értékes, már fejlett faegyedeket. A új kastély köré a parkot is korszerűen alakították ki. A kert nyugati része szolgált a test frissítésére az úszómedencével és a tavirózsákkal díszített csónakázótóval, melyet egy artézi kút vizével tápláltak. A fákat ligetszerűen telepítették, máshol ritkították, s a tűlevelűeket sorban ültették. A kastély keleti homlokzata előtti feltöltésről - Nagymágocshoz vagy Ókígyóshoz hasonlóan - lépcsősor vezetett le a geometrikus díszkertbe, mely 1,5 hektáron terült el a szem és a lélek gyönyörködtetésére.

E kertrészbe a kertészeken - előbb Puskás István, majd Keller Jenő volt a főkertész - kívül csak a grófi család tagjai és vendégeik léphettek. A nyírt buxusbokrok szabályos rendben, geometrikus formában futottak más örökzöldekkel, magasabbra nyírt nyugati tujával, tiszafával tagolva. Itt a díszkertben 600 rózsafaj gondosan telepített 40000 rózsatöve nyílott - magasabb növésűek a szélre, alacsonyabbak középre rendezve.

A díszkert középpontjában kör alakú vízmedence közepén posztamensre állított, gazdagon faragott váza kapott helyet. A családi lakó és nappali tereket erre a díszkertre tájolták, s az épület tengelyében, az Antal erdő be 100 méter széles nyiladékot - kilátót - vágtak kelet felé. A kastélyparkot magas drótkerítéssel övezték, melyen két kaput nyitottak. Az északnyugati a Németnyilas és a Krisztina erdő között húzódó új major épületegyüttese mellett nyílt, másik a parktól délre fekvő Ilona ligeti major épületeihez vezetett.

 postelek8_2.jpg

27606062_398605330596601_1972761367_o.jpg
27583023_398605220596612_1750193730_n.jpg
Forrás: wenckheim.hu
             bekescsaba.hu

Fotók: J.J.A

A bejegyzés trackback címe:

https://elherdaltorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr7713617490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alternatíva 2021.07.28. 12:17:39

Akik ma egy ilyen ósdi kastélyban képzelik életüket, jövőjüket, azok vissza akarnék térni a kőkorszakba. Ronda, gusztustalan, ósdi romok. Ledózerolni ! Modern ember nem akar többé cselédséget, rabszolgákat, urakat és jobbágyokat viszontlátni, főleg nem a zabigyerekek korszakát visszajönni.
süti beállítások módosítása