A kormány nem elégedett meg azzal, hogy néhány éve megszüntette az önálló műemlékvédelem csúcsszervét, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, ez év elejével annak utódszervezete, a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ is megszűnt. 

A Forster Központ jogutódjai a Magyar Művészeti Akadémia, a Miniszterelnökség és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., melyet 2005-ben alapítottak, bejegyzett Főtevékenység: 5221 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás.

A szállítmányozó cég tevékenységei közé kizárólag 2016 februárjában került bejegyzésre a 9102 Múzeumi tevékenység, illetve a 9103 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése.

Ez a cég vette át vette át a veszélyeztetett műemlékek helyzetének konszolidálásával, hasznosítási javaslatok készítésével kapcsolatos, valamint a kulturális örökség fejlesztési programjainak kidolgozásával, nyomon követésével összefüggő feladatokat; a kulturális örökségre alapozott projektek kidolgozását, megvalósítását; a vagyonkezelt ingatlanokra vonatkozóan a közgyűjteményi feladatokat, továbbá múzeumi, közművelődési és más kulturális szolgáltatások nyújtását. Ezekhez a feladatokhoz kapcsolódóan a Forster Központ által benyújtott, folyamatban lévő vagy lezárult EU-s pályázatok, a központtal megkötött uniós támogatási szerződések és az ezekkel kapcsolatosan megkötött együttműködési megállapodások, konzorciumi szerződések tekintetében a központ jogutódja a Budavári Kft.

A Miniszterelnökség az elmúlt egy évben nem volt képes arra, hogy a Forster Központ, 140 év alatt összegyűjtött, felbecsülhetetlen értékű, pótolhatatlan archív anyagának kialakítsa a megfelelő, klimatizáló berendezéssel és egyéb felszerelésekkel ellátott raktárat, ezért a vár egy fűtetlen épületének pincéjében tárolták a dokumentumokat, ahol a csövek a rendkívüli hidegben szétfagytak, és január 13-ra, a főként műemlék épületek dokumentációit, alaprajzait tartalmazó dokumentumok eláztak. 

 A Miniszterelnökség szerint:

" a gyors és szakszerű mentésnek köszönhetően minden irat megmenekült".

Ezzel szemben, egy évtizedek óta ott dolgozó művészettörténész elmondta:

" Ez egy páratlan gazdagságú anyag, több, mint 500 ezer negatív, és még 100 ezer egyéb dokumentum. Vannak köztük olyanok, amelyek menthetetlenek, például tekercsben őrzött pausz rajzokat elázva nem lehet menteni.
A központ dolgozói mindent kihordtak az elázott pincehelyiségekből, és azokat az anyagokat, amelyek eláztak, azokat az aulában, és az épület különböző helyein elkezdték kiteregetni. Van, ami menthető, illetve sok mindent tudtak szkennelni rohammunkában."

Az esetről bővebben: http://elherdaltorokseg.blog.hu/2017/01/23/140_ev_muemleki_dokumentacioja_uszott_el

Elképesztő mennyiségű műemléki védettség alatt álló ingatlan pusztul az országban, melyeket ilyen-olyan céllal felvásároltak cégek, magánemberek, és azóta üresen pusztulnak.

Követelések

Követeljük egy képzett szakemberekből álló, jogkörrel rendelkező szakhatóság felállítását,  mely a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe foglalt feladatainak eleget tesz.

Követeljük a magántulajdonban lévő, védett műemléki értékek állapotának vizsgálatát, szükség esetén az állagmegóvásra vagy jókarbantartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésének elrendelését, örökségvédelmi bírság kiszabását.

Követeljük az állami tulajdonban lévő, védett műemléki épületek, értékek állapotának vizsgálatát, illetve az állagmegóvásra vagy jókarbantartásra vonatkozó kötelezettség teljesítését.

Amennyiben a Magyar Állam nem képes eleget tenni az állagmegóvásra vagy jókarbantartásra vonatkozó kötelezettségeinek, úgy követeljük a restitúciós törvény megalkotását, és jogos igény esetén, az ingatlan visszaszolgáltatását az örökösöknek. 

Követeljük a védett műemléki épületek kiárusításának megszüntetését. 

Követeljük, a védett műemléki ingatlanok eladásakor a vásárló anyagi hátterének ellenőrzését, illetve az állagmegóvásra vagy jókarbantartásra vonatkozóan, kötelezettségvállalási nyilatkozat, illetve fedezet nyújtási kötelezettség bevezetését.

Követeljük, hogy az új tulajdonos, vállalt kötelezettségei elmulasztása esetén ne adhassa tovább az ingatlant. Kötelezettségszegés esetén, a fedezet elvesztésén, illetve a hatósági bírságok kiszabásán túl, az ingatlan eredeti tulajdonosához (Magyar Állam) kerüljön vissza.

Követeljük, hogy a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe foglaltaknak megfelelően, a központi költségvetési, helyi önkormányzati, nemzetközi, vagy európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló helyreállítás esetén, a védett kulturális örökség tulajdonosai legyenek kötelesek lehetővé tenni az örökség egészének, vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását.