A Csongrád megyei Körös-Maros Nemzeti Park területén, a védett Csanádi pusztákhoz tartozó Csikóspusztán található a Blaskovics család egykori majorja, valamint az ehhez tartozó kúria és kápolna. A monda szerint Blaskovics Bertalant a király száműzte a mocsaras vidékre a 19. század második felében, aki aztán felvirágoztatta a birtokot, és mintegy 4777 holdasra növelte területét. A kúriához tartozó templomot is ő építtette ide, mely azonban a hosszú évek során elindult a lassú enyészet szomorú útján.

Nicsovics (III) György 1930 táján a Csanád-Arad-Torontál Vármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöki posztját is betöltötte. 1945-ben a kisajátításkor Nicsovics (III) Györgytől a földet elvették, a kastélyt pedig az államosítást követően a helyi tsz használta raktárként. A rendszerváltást követően a kastély - mint annyi más társa - gazdátlanul állva elindult az enyészet felé. A kastély parkjának növényzete is teljesen elvadult, az épületet is benőtte.

A kúriát a Beniczky család építtette 1830 körül, klasszicista stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület főhomlokzatán oszlopos előcsarnokkal. A kúria VÉDETT MŰEMLÉK, és bár létezik egy alapítvány, amely a megmentéséért jött létre, szemmel láthatóan nem sok sikert tudnak felmutatni a kitűzött céllal kapcsolatban. A műemlék  eladó, 30 millióért árulják.

Az Előszálláson „kastély” néven ismert emlegetett rendház az uradalom jószágkormányzójának székhelyeként, a gazdasági apparátus központjaként, illetve nyugalmazott rendtagok szállásaként is működött. Az 1930-as években felújították, valószínűleg ekkor készült a tető palafedése és a földszint sávozott vakolata, amely korábbi fényképeken nem látható. 1949-ben elvették a rendtől, 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába, 1999 óta üres. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű „Cifrakertet” jelenleg újra gondozza a faluközösség, egykori üvegháza azonban nyom nélkül elpusztult. VÉDETT MŰEMLÉK!

Igar-Vámpusztán a település határán található a késő barokk stílusban épült, szabadon álló, téglalap alaprajzú, részben alápincézett, földszintes, kontyolt nyereg-, és manzárdtetős kastély (maradványai), melyet Hübner Ede tervezett 1773-ban. A kastély VÉDETT MŰEMLÉK!

Frissítve: 2018. 02.15

A kúriáról éppen úgy nem találtunk információt, ahogyan a megtalálása sem volt egy könnyű eset. Egy TSZ területén, a kis bocikon túl (tovább a sárban), csodálatosan új és ragyogóan tiszta "Dzson Dér" vagy "Diri" (kinek hogy tetszik) traktorok közt végül ráleltünk.
Kertje települési jelentőségű, viszont az épület nem védett, így az új tulajdonosnak köszönhetően gyorsan rá is került az "autentikus" cserép utánzatú lemez tető.
A hagyomány szerint a kúriát olasz építészmérnök tervei alapján 1854-ben emeltette Petrás Pál.

Ahogyan azt a gerlai Wenckheim kastély bejegyzése alatt megígértük, ma megkapja jelölését térképünkön a pósteleki Wenckheim kastély is. A képek talán elrettentőek, azonban mi egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy a kastély teljesen menthetetlen, mint ahogyan a tulajdonos önkormányzat sem, mivel a testületi üléseken szóba került már a felújítása. Nem tudjuk erre mennyit kell várni, az viszont biztos, hogy hamarosan egy 2,4 milliárd forintos bringaúton is eljuthatunk megcsodálni a romokat.

Fotó: Kiszely Tóth Anett

Karancslapujtő község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt. Eme jeles nemesi család emlékét őrzi a helységben fennmaradt két kúria, melyek közül az egyik a XIX. század elején (1820) épült klasszicista stílusban, a szomszéd telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban emelt Mocsáry-kastély, amelyet a XIX. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal (1757-1832), Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője. 

A velencei Meszlény kastély még a 18. század második felében, barokk stílusban épült, majd a 19. század elején klasszicista stílusú szárnyakat építettek hozzá.  Ma a helyi fiatalok és hajléktalanok egyik közkedvelt búvóhelye, annak ellenére is, hogy az épület statikus állapota több, mint életveszélyes.
VÉDETT MŰEMLÉK!  
Szóval ha valami, hát ez tényleg feldühít bennünket, és mint olyan sokszor már, nagyon de nagyon kíváncsiak lennénk, mégis hol a fenében van a kedves törvényszegő tulajdonos, és hol a fenében van a nem létező  örökségvédelmi hatóság???

Néhány hete, anyaggyűjtés közben bukkantunk rá Szűcs Pál munkásságára, és azonnal tudtuk, muszáj lesz megosztanunk. Gyorsan kapcsolatba is léptünk vele, hogy a mai, kissé rendhagyó blogbejegyzésünket elkészíthessük!

Szűcs Pál 1946-ban született Nemesnádudvaron. Szülei juhászok voltak, sokat vándoroltak, így iskoláit több intézményben végezte. Kőművesként egy ideig Budapesten dolgozott, majd Pécsre került. Itt úgy döntött, rendőrnek áll, és végül 36 évet töltött el a rendőrség kötelékében. Mielőtt alezredesként nyugdíjba vonult volna, "rugóláb seriffként" vált híressé. Becenevét onnan kapta, hogy ha kellett, háztetőkön át ugrálva is üldözte a gyanúsítottat.
Napjainkban, napi 5 órában építi újjá romos műemlékeinket, és valószínűleg ő lehet az ország legtöbb kastélyát birtokló nyugdíjasa :)