Karancslapujtő község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt. Eme jeles nemesi család emlékét őrzi a helységben fennmaradt két kúria, melyek közül az egyik a XIX. század elején (1820) épült klasszicista stílusban, a szomszéd telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban emelt Mocsáry-kastély, amelyet a XIX. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal (1757-1832), Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője.
A jeles polihisztor nevét viseli a községben működő Körzeti Általános Iskola, az épületen pedig 1964-ben egy fehér márvány emléktáblát helyeztek el:
Egyik levelében Kazinczy így vall Mocsáry ismert monográfiájáról: „Te azzal a munkával olvasóidnak kincset adtál, magadnak felejthetetlen dicsőséget szereztél!” Mocsáry fő művéről, a Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetéséről van szó. A négykötetes munka 1826-ban jelent meg Pesten, s azóta hasonmás kiadásban is megjelentették Nógrád megyében.
A kastély védett műemlék, szabadon álló, négyzetes alaprajzú, földszintes, manzárdtetős ház, K-i, utcai, homlokzatán íves oromzatú középrizalittal, udvarán kétpilléres-kétoszlopos, timpanonos portikusszal. Építtette Mocsáry Pál 1740 körül, a portikuszt a 19. század végén építették hozzá (elpusztult).
Kun Ágnes 2018. január 18-i fotói
Forrás: muemlekem.hu
A fotókat köszönjük: Kun Ágnesnek, Kastélyok Napjainkaban (paloták, kúriák, várak)
