Rokokó stílusban a 18. század második felében építették fel. A korábban a gróf Wallis család, azután a gróf Apponyi család tulajdonában lévő tolnai uradalmat 1742-ben szerezte meg gróf Festetics József. Ezt követően építtették fel a kastélyt, amely az 1844-es esztendőben tűzvész áldozata lett, ezért meg kellett újíttatni.
Az épület teteje hullámos, az utcafronton a lábazat javításra szorul. Az elé telepített transzformátorok pedig...
A kastély VÉDETT MŰEMLÉK!
Festetics József halála után hosszabb ideig (1767-1784) a Kalocsai Érsekség (Batthányi József) bérli az uradalmat. Jelentős reformkori művelődéstörténeti fejlemény az, hogy 1836-ban Festetics Leó kezdeményezésére Tolnán nyílik meg az első kisdedóvóképző iskola, ami 1844-ben Pestre költözött. Kakasdot és Belacot Bezerédj István 1840-ben vásárolta meg, majd ezt követően rögvest szerződést köt a kakasdiakkal a jobbágyi terhek megváltásáról. Tolnán ezidőtájt pedig báró Sina szerez komoly érdekeltségeket, akit számos más új birtokos követ. Ma csak szerény épületnek tűnik a Festeticsek egykori XVIII. századi kastélya. A grófi kastély a várossal együtt 1844-ben leégett, így az egykori kastély ma csonkán, pusztán rokokós díszítéseinek gazdagságával emelkedik egy átlagos polgárház színvonala fölé.
Az utca téglafallal kerített saroktelkére emelték. A nyeregtetős, földszintes épület alaprajza L alakú. Az udvari szárny végéhez keskenyebb és alacsonyabb nyergű toldalékot kapcsoltak hozzá. Az utcai homlokzatot többszörösen díszített falsávok tagolják, egy íves párkány alól nyílik az aszimmetrikusan elhelyezett kőkeretes kapu. Fölötte gazdag kialakítású stukkódísz vonja magára a figyelmet. A kapualj csehsüveg boltozatos borítást kapott. Az udvari oldalszárny folyosójáról nyíló helyiségekben a mennyezet szintén csehsüveg boltozatos.
Forrás: kincsestolnamegye.hu
