Nicsovics (III) György 1930 táján a Csanád-Arad-Torontál Vármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöki posztját is betöltötte. 1945-ben a kisajátításkor Nicsovics (III) Györgytől a földet elvették, a kastélyt pedig az államosítást követően a helyi tsz használta raktárként. A rendszerváltást követően a kastély - mint annyi más társa - gazdátlanul állva elindult az enyészet felé. A kastély parkjának növényzete is teljesen elvadult, az épületet is benőtte.
1897-ben még biztos nem volt birtokos a Nicsovics família Csanádalbertiben, 1911-ben viszont Nicsovics (I) György már 135 katasztrális holdas földterülettel rendelkezett a településen, míg testvére, Nicsovics Jenő a közeli Ambrózfalván volt birtokos.
A szerb eredetű Nicsovics család a török hódoltság elől menekült Magyarországra, a família a XIX. században Topolyán és Nemesmilticsen élt, ahol főként kereskedelemmel foglalkozott. (A családi hagyomány szerint nemesi címmel is rendelkeztek a Nicsovocsok, erre utaló adat azonban nem maradt fenn.)
Nicsovics (I) György halála után Nicsovics (II) György örökölte az itteni birtokot, az ő fia, Nocsovics (III) György irányításával építették fel 1923-ban a kastélyt, amely kései historizáló stílusjegyeket kapott. (A kúria portikuszának lépcsője alatt az építkezés közben - a családi hagyomány szerint - egy üveget helyeztek el, ennek belsejében vastag papírlapok találhatók, amelyeken az építkezéssel kapcsolatos adatokat jegyezték fel. Ebből minden bizonnyal fény derülne a rezidenciát tervező építész kilétére is.)
Nicsovics (III) György 1930 táján a Csanád-Arad-Torontál Vármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöki posztját is betöltötte.
1945-ben a kisajátításkor Nicsovics (III) Györgytől a földet elvették, a kastélyt pedig az államosítást követően a helyi tsz használta raktárként.
A rendszerváltást követően a kastély - mint annyi más társa - gazdátlanul állva elindult az enyészet felé. A kastély parkjának növényzete is teljesen elvadult, az épületet is benőtte.
A kastély szabadon álló földszintes, megközelítőleg L- alaprajzú épület, sarkait armírozás díszíti. Főhomlokzata 2+(1+A+1)+2 osztású, középen 4 toszkán oszlopon nyugvó középrész lép ki a fal síkja elé, amelyhez lépcső visz fel. A főhomlokzat nyílásai félköríves záródásúak, kereteltek.
A baloldali oldalhomlokzat 4+1 osztású, jobb szélén oldalrizalit lép ki a fal síkjából, amelyen kör alakú világítóablak látható.
A jobb oldali oldalhomlokzaton 3 ablak nyílik. A hátsó homlokzat bal szélén háromszög oromzattal lezárt oldalrizalit lép ki a fal síkjából, a jobb széléhez kapcsolódó szárny végét szintén háromszög-oromzat zárja le. A szárny belső oldalán keskeny pilléreken nyugvó tornác fut végig.
A kúria tetejének egykori díszes bádogablakai ma is megvannak (rozsdásodva).Forrás: Geocaching.HU
