Az örökségvédelmi rendszer helyreállításáért indított petíciónkhoz itt csatlakozhatsz:
https://www.peticiok.com/peticio_a_magyar_oroksegvedelmi_rendszer_helyreallitasaert
Nem sikerült hasznosítani, sem eladni, ezért a fővárosi önkormányzat koncepciót váltott, és a korábbi értékesítési tendereket hosszú távú bérleti kiírásokkal váltotta fel. A kastély 2006 óta teljesen üres. Tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat 2007-ben, majd 2008 júliusában eladásra hirdette meg, mindkét esetben az 5 hektáros, 4145 m2 területű felépítményes ingatlan (műemlék) értékesítésének induló eladási ára: 281.631.000,-Ft + ÁFA volt. Az eladási kísérletek nem valósultak meg, a kastély még 2013 júliusában is eladó volt.
A bérlőt ugyanazok a műemléki előírások kötik majd, mint a tulajdonjog megszerzőjét, és hosszú távú, 50-100 éves szerződéseket kötnének. A kastély bérlője vagy fejlesztője szabadon választhatja meg a funkciót, az előírásoknak megfelelően alakíthatja rezidenciává, kastélyszállóvá, konferencia- és wellnessközponttá, alapítványi iskolává, vadászközponttá vagy egészségcentrummá az épületet.
A bérlőnek át kell gondolni, hogy mit kell tenni a védelem keretében? A feladat általában hármas: elsősorban és legfőképpen fenn kell tartani a műemléket, meg kell akadályozni lassú vagy gyors pusztulását. Ehhez elengedhetetlen a célszerű hasznosítás. S harmadikként ügyelni kell arra, nehogy hozzá nem értő, vagy éppen ártó beavatkozás károsítsa a műemléki értékeket.
A kastély és a park 60 éve lassan pusztul. Ha átgondoljuk és kikérjük a műemlék- felügyelőség véleményét, biztos lehetünk, hogy alapzat és a pince vizesedésének meggátolása, a tetőszerkezet felújítása, az elektromos vezetékek és vizesblokkok, a nyílászárók teljes cseréje és a fűtés hiteles megoldása nagy feladatot adhat. Ehhez társul a teljesen lepusztult park felújítása. Mindez és további működtetés legalább 30-50 embernek adna állandó munkalehetőséget.
Ha az épület marad lakatlan, üres pár év múlva az elbontása és romok eltakarítása is adhat (csak ideiglenesen) 30-50 embernek munkát. Addig is télen-nyáron óvni kell a beázások ellen, télen esetenként fűtésről kellene gondoskodni nyáron pedig fűnyírásról, mindez a terület kihasználatlanságát tekintve kidobott pénz.
Az örökségvédelmi rendszer helyreállításáért indított petíciónkhoz itt csatlakozhatsz:
https://www.peticiok.com/peticio_a_magyar_oroksegvedelmi_rendszer_helyreallitasaert
A kastélyról
A Fejér vármegyében lévő földbirtokokat Sajnovics Mátyás vásárolta meg a hódoltság után, és ő volt az is, aki ezen a helyen, a kastély elődjének tekinthető kúriát felépíttette. A ma is álló kastély legkorábbi részeit a 17. század végén, a 18. század elején emelték. Ennek a korai épületnek a bővítésére feltehetőleg (II.) Mátyás idejében került sor, és ezt a korszakot tekinthetjük mind a család, mind a település fénykorának. Ekkor élt a család egyik legjelesebb tagja, Sajnovics János jezsuita szerzetes, aki csillagászatot és matematikát tanult, mégis a nyelvészet területén alkotott maradandót, amikor norvégiai utazása során figyelt fel a magyar és a lapp nyelv közötti hasonlóságokra és erről hazatérve könyvet is megjelentetett. (Őt tekinthetjük a település és a kastély leghíresebb szülöttének.)
Miután a Sajnovics család 1687-ban a terület ura lett, a vallásszabadság garantálásával segítette a település gyors újjászületését. Az 1713-ban kelt úrbéri szerződésnek köszönhetően egy új és virágzó korszak köszöntött be Tordason. Ez a korát megelőző engedmény egy felvilágosult ember józan döntését mutatja.
Sajnovics (II.) Miklós 1782-ben bekövetkezett halála után lánya és annak férje örökölte a birtokot. Az ezt követő bő száz esztendőben számos tulajdonosa volt a kastélynak, mígnem 1875-ben Dreher Antal megvásárolta az uradalmat. Az épület ma is látható, romantikus és eklektikus formákat, valamint a Tudor-kor formaelemeit felhasználó külső képét ekkor nyerte el. A kastély teljes körű belső átalakítására is sor került ezzel egy időben. Az épület leghosszabb részén, a kerti homlokzaton látható a Dréher címer. A díszterem faburkolatot, kazettás mennyezetet kapott és a család versenylovait ábrázoló olajfestmények lettek benne elhelyezve.
Az 1930-as években egy igazán illusztris vendége volt a tordasi kastélynak: György walesi herceg (akit később VI. Györgyként angol királlyá koronáztak). Talán az ő érkezése is indokolta azt a felújítást, amit ekkoriban valósítottak meg.
A II. világháború után az épületben előbb úttörőtábort, majd az Aranycsapat edzőtáborát alakítottak ki benne. 1958-tól a Fővárosi Tanács szociális otthona volt. Az épület jelenleg is a főváros tulajdonában áll, 2006 óta teljesen üres. Az elmúlt években több alkalommal is meghirdették eladásra, de vevő nem jelentkezett rá, így magárahagyatva, üresen pusztul.
Az örökségvédelmi rendszer helyreállításáért indított petíciónkhoz itt csatlakozhatsz:
https://www.peticiok.com/peticio_a_magyar_oroksegvedelmi_rendszer_helyreallitasaert
Forrás: szepmagyarorszag.hu
itthonvagyunk.hu
bpn.hu