Csibrákon legalább három műemlékként számba jöhető épület van, de egyik sem szerepel a műemlékjegyzékben. A kastélyt Jeszenszky Miklós építette 1828-ban, de a pincék kő ajtókeretei, a barokk rácsok és a homlokzat egészének stílusa alapján korábbi lehet. Belsejében néhány szecessziós ajtó és ablakkeret is fennmaradt. Az épületet a falu egykor kultúrházként, néhány család pedig még ma is lakásként használja. 
A nyitrai eredetű Jeszenszky család 1702-ben szerezte meg az Amadéktól Csibrákpusztát és Murgát. Csibráknak kezdetben magyar és rác lakossága volt, de aztán 1750 körül németek is letelepednek a faluban.A XIX. század második felére azonban a falu elmagyarosodik. Murga végig megmarad tisztán német evangélikus településnek.
A Jeszenszkyek híresek voltak arról, hogy a jobbágyaikra sok terhet róttak, különösen az evangélikusok szenvedtek sokat a vallási türelmetlenségeik miatt. A XIX. század elején a család nagy területeket szerez házasságok révén a Gindly uradalomból, de hagyományosan Csibrák számít a család központjának.
A kastély legkorábbi része a mai főhomlokzatra merőlegesen álló szárny, még XVIII. század elei, egyszerű épület lehetett. A mai saroktornyos, középrizalitos épületet a műemlékjegyzék és Genthon szerint Jeszenszky Miklós építette 1828-ban, de a pincék kő ajtókeretei, a barokk rácsok és a homlokzat egészének stílusa alapján korábbi lehet. Belsejében néhány szecessziós ajtó és ablakkeret is fennmaradt. Az épületet a falu kultúrházként, néhány család pedig még ma is lakásként használja. Rossz állapotban van. A szomszédságában elterülő gazdasági épületeket napjainkban felújították, de fém tetőzetet kaptak.
