A múlt hét eseményeit követően megígértük, hogy a héten ezzel a kastéllyal fogunk foglalkozni, így hát összeszedtük a fontosabb információkat. A kastély 2002-ben cserélt gazdát utoljára. VÉDETT MŰEMLÉK, éppen ezért 2015-ben, a Tatabányai Járási Hivatal kötelezte a tulajdonos céget a jókarbantartásra. Ez jól láthatóan azóta sem történt meg, ami talán annak is köszönhető, hogy a NAV éppen a hatósági közelezés előtt néhány hónappal kezdte el felszámolni a céget, amit szintén nem sikerül elintézni az elmúlt 3 évben.
Ha valaki lemaradt volna, annak elmondjuk, hogy a múlt héten indult fotópályázatunk közönségszavazása, vagyis nyilvánosságra hoztuk az összes, pályázatunkra beérkezett fotót. Ezek között szerepelt egy az ácsi kastélyról is.
Másnap a következő megkeresést kaptuk:
Meg szeretném kérdezni kitől kértek engedélyt az Ács kastély fotózásához és annak megjelenítéséhez.Tisztelettel. Mivel a terület magánterület melyet táblák is jeleznek.
****
Kedves A.!
A fotók kerítésen kívülről készültek. Lehet rosszul tudjuk, de nem tiltja semmilyen jogszabály egy műemlék kerítésen kívüli fotózását és annak nyilvános közlését. A jókarbantartásra viszont komoly jogszabályok, és büntetési tételek vonatkoznak. Talán inkább ezzel kellene foglalkozni.
Üdvözlettel:
Németh Györgyi
Erre egy darabig nem érkezett reakció, csupán a pályázónk írt egy kétségbeesett levelet, hogy szedjük le a fotót, mert őt is megkereste az úr, és nem szeretne bajba kerülni. Elmagyaráztuk neki, hogy ha valaki bajba kerülhet emiatt, akkor az egyáltalán nem ő, hanem a VÉDETT MŰEMLÉK tulajdonosa. Sikerült megnyugtatnunk, a fotó maradt, ám így újra mi lettünk "elővéve":
A terület udvar minősítésű akkor ha az ön udvarát fotózzuk kerítésen kívülről nyugodtan megoszthatjuk bár hol?Tisztelettel Sz. A.
***
Kedves A.! Igen! Lásd google maps.
Kiegészítésképp: a mi udvarunk nem műemlék, a szóban forgó kastély viszont az, így a látogathatóságát is biztosítani kell, a magántulajdontól függetlenül.
Őriztetniük is kellene, így ha bárki bejut a területre fotózni, az szintén a tulaj felelőssége is.
A növényzettel való védelem rongálás ellen, úgy gondoljuk az örökségvédelmi törvények ismeretében, nem elfogadható.
Mint írtuk, hétfő reggel azonnal a jogászainknál, és az örökségvédelmi hatóságnál kezdünk, hogy tisztázzuk az ügyet!***
A nővényzettel való védelem is jó ,mert amíg nem így volt a kisteherautókkal egyből beálltak és úgy rongálták az épületet igazolni tudjuk fényképekkel az ablakok bedeszkázását sajnos hamar ellopták azt is.
***
Kedves Attila!
Mint írtuk, hétfő reggel pontos tájékoztatást kérünk jogászainktól és a járási örökségvédelmi hivataltól.
Addig kérjük türelmét!
Köszönjük!
A levelezések vasárnap is folytatódtak de ez már nem a témához tartozik... Hétfő délután viszont meg is érkezett egy állásfoglalás egyesületünk egyik jogászától:
1. Nem tudom értelmezni a „védőnövényzet” fogalmát. Törvényi meghatározást sem
találtam hozzá, nem hogy bármilyen joghatást keletkeztetne.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. Azontúl, ha „sövénykerítésként” próbálná eladni, annak sem lenne semmilyen
következménye a területre belépés szempontjából, ugyanis a magánlaksértés törvényi
tényállását nem valósítja meg, ha nem erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos
eljárás színlelésével jut be a területre, illetve nem éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve
vagy csoportosan történik a bemenetel. Büntetőjogi oldalról tehát nem releváns a
kérdés.
221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre
erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába,
egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező
akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó
bekerített helyre bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2/A. Polgári jogi szempontból már érdekesebb, ugyanis ott a tilos önhatalom
fogalmát valósítja meg a területre belépő. Ennek fényében a birtokos (aki általában
maga a tulajdonos) indíthat egy birtokpert, de szerintem nincs az az elvetemült, aki
egy egyszeri belépés miatt vállalná ezt a huzavonát, még inkább, ha kár sem történt.
Ezt általában akkor alkalmazzák, ha tartós a zavarás (letáborozik valaki a hátsó
kertben, mert nyitva találta a kertkaput). A jogszabály:
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják
vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével,
akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. (…)
5:7. § [Birtokper]
(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a
zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.
(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban
megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3. Hogy mi történne, ha bemenne valaki és a fejére esne egy tégla? Semmi. Az nem a
tulaj felelőssége, hanem a területre belépőé.
Idő közben pedig felkeresett bennünket Ács polgármestere is, aki biztosított minket arról, hogy hétfőn az összes kastéllyal kapcsolatos iratot előkeresi és a átadja számunkra, illetve megköszönte, hogy foglalkozunk a kastély ügyével.
A kastélyról
A Concóháti gazdaság, mely nevét a Concó-patakról nyerte, eredetileg Forster Géza földbirtokos tulajdona volt. A kastélyt valószínűleg a Forster-család építette 1863-ban, historizáló (eklektikus) stílusban, melyben főleg a neoreneszánsz elemek voltak meghatározóak. Tőle vette meg 1900-ban,más forrás szerint 1906-ban hocheneybachi, dürnaui és neuhausi gróf Degenfeld-Schonburg Ottó. Concóháti birtokán nyugalomba vonulása után vette át a gazdaság irányítását, földjeinek területe 428 katasztrális holdat tett ki.
Degenfeld Ottó – valószínűleg a birtok megvásárlása után – kibővíttette a kastélyt, melyhez kétoldalt lapostetős, földszintes mellékszárnyakat csatolt. A hátsó homlokzat tetőteraszát is ekkor alakították ki minden bizonnyal. Ottó gróf 1937-ben bekövetkezett halála után özvegye, jeszeniczei Jankovich Marianne és három gyermeke (Nándor, Mária Klára és Ottó) lett a kastély tulajdonosa. Az 1941. évi földbirtok-összeírás szerint gróf Degenfeld Ottó örököseinek 428 katasztrális holdas földbirtoka volt Concóháton.
A gazdaság a Dégenfeld-család birtokában maradt annak 1947-es államosításáig.
Kezdetben az ácsi cukorgyár, majd az Újpusztai Állami Gazdaság tulajdonába került. Más források szerint a Concóháti Állami Gazdaság kapta meg az épületet, később a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát tulajdonába került, melyek átalakításokat végeztek a kastélyon. (Az özvegy grófné 1953-ban Ácson hunyt el.)
A régi gazdasági épületeket elbontották, a kastélyból pedig lakásokat alakítottak ki. Az épületen végrehajtott bővítések és a hozzáépített lapostetős épületrész (ahol szükséglakásokat alakítottak ki) a kastély egységes stílusát tönkretette. 1980-ban a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát tulajdonába került. 1990-ben a tervezett budapesti világkiállítás keretében tervjavaslat készült a kastély szállodává alakításáról, ez azonban nem valósult meg. Ugyanebben az évben került a kastély magántulajdonba, az azóta eltelt időben a kastély állapota folyamatosan romlott.
A kastély klasszicista stílusban épült. Az eredeti épület egyemeletes, részben alápincézett (dongaboltozatos pince), a felső szintek fagerendás födémek. Belső terei hosszirányúak, főhomlokzata 2+3+2 tengellyel, nyitott előcsarnokkal, koronázó- és övpárkánnyal, valamint enyhén kiugró középrizalittal rendelkezik. A középütt nyitott előcsarnok felett terasz található. A kastély kontyolt nyeregtetővel rendelkezik, ablakai keretes, háromszögű oromzattal és könyöklőpárkánnyal. A lapostetős melléképület, mely a főépülethez kétoldalt csatlakozik, valószínűleg 1906 után épült a főépülettel azonos stílusban. Az épületegyüttes igazodott a gazdaság felépítéséhez. A kastélyépület a gazdaságot irányító tulajdonosnak és az őket kiszolgáló személyzetnek épült a kor stílusának megfelelően.
Az üresen álló épületegyüttes állapota pusztuló, az egykori magtár már csak romként áll. A kastély emeleti födéme nagy területen leszakadt, az emelet és egyes földszinti terek megközelíthetetlenek. Az épületen a szándékos rongálás nyomai is láthatóak: a lépcsőkorlátot kivágták, ajtókat, ablakokat tokostul kiszedtek, az épület déli sarokrészének egyik helyisége kiégett, de néhol egész falszakaszok is hiányoznak. Az ólak egyike leégett, mindegyik üresen áll, állapotuk pusztuló.
A kastély egykori kiterjedt parkjának egy része ma is látható, meglehetősen rossz állapotban. Ma is látható benne néhány nyárfa, feketefenyő, hegyi juhar, kocsányos tölgy, és a kastélyhoz vezető szelídgesztenyesor egy része. (A helyi hagyomány szerint a parkot Mária Terézia királynő utasításai szerint alakították ki, és a park Herkályi erdők megnevezéssel vonult be a köztudatba.)
Forrás: kitervezte.hu
A fotókat Molnár István készítette 2018. június 8.-án