Elherdált Örökségünk

Hegyikastély, Csillagvizsgáló és Mauzóleum

2018. október 23. - Elherdált.Örökségünk

A romos épületek és az egész akácossal benőtt birtok egykor Nagy Károly matematikus, csillagász tulajdona volt. A mára teljesen életveszélyessé vált csillagvizsgáló torony valamikor Magyarország egyik legmodernebben felszerelt tudományos helyszíne volt, annak ellenére, hogy sosem készült el úgy, ahogy azt a csillagász megálmodta. A bicskei birtokot az államra hagyományozta abban a reményben, hogy a csillagvizsgáló tovább szolgája majd a hazai tudomány ügyét. Sajnos nem így történt. 
Ma a Nagy Károly-birtokon HÁROM MŰEMLÉK található: a Hegyikastély romjai, a Mauzóleum, valamint a Csillagvizsgálóból egy, az összedőlés határán lévő torony.

2.jpg

20180522bicske-hegyikastely-csillagvizsgalo9.jpg

Nagy Károly egykori birtoka korábban a Batthyány-család tulajdona volt. Batthyány Kázmér gróf, későbbi külügyminiszter ajándékozta gazdasági igazgatójának a birtokot, hogy ott csillagvizsgálót építsen. A birtokot eztán fal vette körül, számos épület épült rá.

1.jpg

11053931_820694588001295_1690916544869447782_n.jpg

A Hegyikastély- MEGSEMMISÜLT

A Hegyikastély építésének időpontja ismeretlen, de feltételezhető, hogy Nagy Károly birtokba lépése és a csillagvizsgáló megépítése idején már állt. Mielőtt Nagy Károly tulajdonába került, Batthyány Kázmér vadászlakjaként működhetett, a szabadságharc leverése után pedig többször cserélt gazdát. A második világháborúban Bicskén is áthaladt a front, a harcok nem kímélték a kastélyt: az emelet beomlott és maga alá temette a földszinti falakat, termeket. Ma a Hegyikastélyra csupán néhány földkupac emlékeztet, a romokat benőtte a bozót.

Képek forrása: Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány
https://www.facebook.com/NagyKarolyCsillagaszatiKozhasznuAlapitvany/
17240591_1378976422173106_900726979066135716_o.jpg
466011_333370230067069_1811245714_o.jpgA Hegyikastély 1939-ből. (A kép Jakab István László hagyatékának darabja, eredetije a bicskei Nagy Károly Városi Könyvtárban található.)
31229313_1871563816247695_4770450130281346809_n.jpg17361928_1378976415506440_7758044814845758401_n.jpgA Hegyikastély melletti kert részlete. A kép az erkélyből vagy a kastély egyik ablakából készülhetett. Érdekesség, hogy a birtok határán nem kőfalat, hanem kerítést látunk. (fotó: Carl Lutz, forrás: Fortepan)

10300424_644385005632255_1156841535085130263_n_1.jpgDr. Stéger György és családja teáznak a Hegyikastély hátsó kertjében. (Jakab István László hagyatéka)

602025_454421994628558_1173159710_n.jpg
A Hegyikastély étkezője a kép felújítása után (1938-ból, Jakab István László hagyatékából)
532833_327640757306683_2145318514_n.jpg
A Hegyikastély egyik szobája 1939-ből. (A kép Jakab István László hagyatékának darabja, eredetije a bicskei Nagy Károly Városi Könyvtárban található.)
579728_325080970895995_1142263140_n.jpgSzalon-sarok (Peterdi Ede tanulmányából)
17426209_1378981045505977_8604948837859574550_n.jpg
A birtok bejárata. A Hegyikastély ekkor a Svájci Nagykövetség kiürítési szállásaként működött. (Fotó: Carl Lutz, forrás: Fortepan)

A Hegyikastély napjainkban

20180522bicske-hegyikastely-csillagvizsgalo7.jpg

Csillagvizsgáló

Háromtornyú csillagda, melyhez egy többszintes épület is (könyvtár és egyéb szobák számára) tartozott. A tornyok mindegyike nyolcszög alapú volt, tetejükön rézkupola választotta el a távcsövet az égbolttól. Az épület két oldalszárnya a csillagpozíciók mérésére alkalmas ún. passzázsműszereknek adott otthont. Az első világháború során a csillagvizsgáló rendeltetésszerűen gyakorlatilag soha nem használt épülete – a tornyán található nyomok alapján talán egy ágyú ütötte seb következtében – valószínűleg összeomlott, követi elhordták. A csillagda teljes épületéről készült egyetlen fennmaradt felvétel 1901-ből származik, ám sajnos ezen a felvételen csak az épület oldalsó részét láthatjuk. Főhomlokzatának pontos kinézetéről nincsenek megnyugtató bizonyosságú adatok.

20180522bicske-hegyikastely-csillagvizsgalo9.jpg

A csillagda kora Európájának legfejlettebb obszervatóriuma volt, köszönhetően modern műszereinek, felszereléseinek. Néhány hónapos működését mozgalmas kutatómunka és pezsgő kulturális élet jellemezte. Vendégei híres személyiségek, írók, költők voltak, így például Vörösmarty Mihály is megfordult falai között. A szabadságharc bukásával a szellemi-tudományos élet megszakadt, a csillagvizsgáló műszerei különböző intézmények tulajdonába kerültek.

Ahogy a Hegyikastélyt, úgy a csillagdát se kímélte az idő, mindössze legmagasabb tornya maradt meg. Belső falán még kirajzolódnak az egykori szintek és lépcsők nyomai. A torony előtt manapság látható mélyedés a csillagda egykori pincéje lehetett. 
Bár a torony tudományos célokat már nem szolgált, a telek tulajdonosai a Hegyikastélyt és környezetét még az 1940-es évek elején is pompás állapotban tartották. A romlást a második világháború pusztítása hozta el. Ráadásul ezen a környéken nem csupán végigsöpört a háború, hanem több héten át tartó frontvonal húzódott a német-magyar és orosz erők között. A kastély az 5. Wiking SS páncéloshadosztály állomáshelye lett,a csillagvizsgáló pedig stratégiai helyzetéből kifolyólag megfigyelőtorony. Több legendát is ismernek a környékbeliek az itt zajló súlyos harcokról és a kilenc SS-katonáról, akik a kastély pincéjébe fészkelték be magukat. Egy svéd kutató (Mirko Bayerl)  behatóan foglalkozik az itteni harcálláspont történetével.

Fotók: J.J.A. - 2018. 09.05

41184385_530539777403155_6160456456635154432_n.jpg

41124551_530539497403183_7546141291487166464_n.jpg

40882573_530539667403166_2060846100281032704_n.jpg

40833781_530539710736495_7440070635956469760_n.jpg

40833758_530539624069837_4712857662461575168_n.jpg

41169104_530539564069843_7255412700363096064_n.jpg

Mauzóleum

Nagy Károly Batthyány Kázmér gróf külügyminiszter támogatásával a külföldről csillagvizsgáló-tervekkel akkor visszatért fivére, Nagy Mihály (és saját maga) számára Pollack Mihály tervei szerint építtetett mauzóleumot. A szabadságharcig nem fejezték be teljesen építését, a XX. század elején készült el, de már más funkcióval. A nyolcvanas években tűz pusztította, ideiglenesen hazánkban állomásozó katonák (idején) egyik szárnyát széthordták. Felújították, de széthordása, romosodása új erőre kapott. A még létező műemlék egy téglalap alaprajzú épület, melynek főhomlokzatánál timpanonnal lezárt dór oszlopos előcsarnok található. Pollack egyik legszebb alkotása, tulajdonképp a Nemzeti Múzeum kicsinyített mása.
Az épületet 1985–86-ban felújították, aminek köszönhetően még egyes aprólékosan kidolgozott építészeti részletei is láthatóak. A mauzóleum egyelőre nem áll a teljes megsemmisülés határán, jelenleg a legjobb állapotú műemlék a birtokon, tetejéből viszont mára nem maradt semmi. A növényzet az utóbbi időben teljesen birtokba vette az épületet, így fennmaradása erősen kétséges.

383482_322891377781621_481629759_n.jpg

549991_454037914666966_642717991_n.jpg

40803310_530538894069910_7025973094984450048_o.jpg

40840102_530538997403233_4851440069371756544_n.jpg

41088996_530539047403228_6867788538939703296_n.jpg

40914350_530539274069872_49721084039135232_n.jpg

40875960_530539320736534_5627042181559615488_n.jpg

40922931_530539217403211_9032936567089397760_n.jpg

41040114_530539434069856_4165194717417439232_n.jpg

41089610_530539097403223_5681760120745230336_o.jpg

Forrás: www.origo.hu
www.magyarpatriotak.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://elherdaltorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr314317909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.