Az 1780 és 1800 között, Ürményi József parancsára, épült Ürményi-kastély Vál község egyik legismertebb nevezetessége. 1878-ban a család eladta Váli birtokát és kastélyát, melyet Dreher Antal vásárolt meg. Később Dreher Jenő tulajdonába került. A háború alatt német katonai szálláshely, majd hadi kórház volt. A kastélyt az 1950-es évektől könyvtárnak és oktatási célra is használták. 1961-ben mezőgazdasági szakiskola nyílt falai között. Az egykoron az Ürményi család tulajdonát képező copf stílusú kastély ma romos és nem használják.
VÉDETT MŰEMLÉK!
A XVIII. század végén épült Ürményi-kastély Fejér megyei Vál község egyik legismertebb nevezetessége. Az egykoron az Ürményi család tulajdonát képező copf stílusú kastélyt romos állapota miatt nem használják. Ürményi József a széles ívű pályát befutott államférfi nagyméretű, ám szerény kastélyt építtetett.
Ürményi József 1741-1825
Kastélya építésénél különlegesen óvatos és takarékos volt, megelégedett azzal, hogy a jezsuiták egykori papi házát egy emelettel megmagasítsa. A copf stílusú kastély 1780-1800 között épült, valószínűleg Kasselik Fidél, osztrák mester tervei szerint. (Ő tervezte - többek között - Ürményiék pesti palotáját, a Pesti Magyar Színházat és a pesti Fiúárvaházat is.) Figyelemre méltóak az U alakú épület copf díszítőelemei és az épület középső részének megoldása, a vasrácsos erkéllyel.
1878-ban a család arra kényszerült, hogy váli birtokát és kastélyát eladja, melyet Dréher Antal vásárolt meg.
Később Dreher Jenő tulajdonába került a kastély, de csak gazdatiszti lakások céljára szolgált.
A háború alatt katonai célokat szolgált: előbb német katonai szálláshely, majd hadi kórház volt. A bombázást szerencsére elkerülte. Az egykori kastélyt az 1950-es évektől könyvtárnak és oktatási célra is használták. 1961-ben, majd 1969-ben tatarozták. 1961-ben mezőgazdasági szakiskola nyílt falai között. Napjainkban a kastély zárva van, nem használják.
A kastélyról a fotókat Gál Norbert készítette
https://www.facebook.com/LOCUSDERELICTUS/
Ürményi -mauzóleum
építész: Josef Franz Engel, 1834; a feljárat két oldalán levő szobrokat alkotta : Till Aranka, 1974
Az épület a katolikus temető hangsúlyos része. A templom mögötti domboldalon, a lépcsőkön felsétálva hamar a szemébe tűnik a látogatónak.
Az Ürményi József által lerakott városmag harmadik eleme a kastély-templom vonalban helyezkedik el. Tervezője ugyanaz, mint a templomé. Szerény díszességével és tagozatlanságával ünnepélyes, de egyben zárkózott is.
A kegyúri kripta felett nyugvó épület kör alaprajzú, lapos kupolájú, felülvilágító ablakkal látták el. Szép lépcső vezet fel a tölgyfa ajtóig. A főpárkány alatt empire stílusú kő virágfüzérek húzódnak. Belső falait a végső időkre vonatkozó al secco díszíti: a halál, az ítélet, a leláncolt pokol és a boldog örökkévalóság. Wagner József és Ferdinánd munkái. Főoltára egyszerű, asztalszerű kő építmény. Oltárkeresztje fából készült.
Az épületet többször renoválták illetve javították.
Forrás: muemlekem.hu
