Elherdált Örökségünk

Bánffy Kastély - Válaszút

Egy darab Válaszútból a gödöllői Grassalkovich kastélyban

2017. augusztus 16. - Elherdált.Örökségünk

Az idén ismét 2 hetet töltöttünk el Bonchidán, és 2 év után végre sikerült bejutnunk a válaszúti Bánffy kastélyba is.  A kastély védett műemlék, a második világháború után államosították. Az 1960-as évek végén „restaurálták”, hogy iskolát rendezzenek be az épületben. Ekkor készült a vasbeton lépcső a kastély déli szárnyában. 2007-ig kisegítő iskola működött az épületben, azóta üresen és bezárva, lezárt területen áll, nem látogatható, a Kolozs Megyei Tanács tulajdona. Az épület külsején beázások és málladozó falak teszik egyre sürgősebbé a szakszerű helyreállítást.
A bejegyzés végén azt is elmondjuk, mi köze van ennek a kastélynak, a gödöllői Grassalkovich kastélyhoz.

large-image.jpeg

1.jpg

Válaszút település először 1325-ben jelent meg a forrásokban Valazut néven. A település 1405-ben került a Bánffy család birtokába, a bonchidai birtok részeként, ahonnan kezelték a válaszúti részjószágot is. Nem tudjuk pontosan, hogy a településen mikor épült fel a család udvarháza, de feltételezzük, hogy már a 18. század második felében állt az épület, amelyben br. Bánffy György (1739–1805), Doboka és Kraszna vármegye főispánja lakott a feleségével, Wesselényi Zsuzsannával (1743–1800). Az 1805-ben elhunyt br. Bánffy Györgytől fia, br. Bánffy György (1772–1832), Zaránd megyei főispán, örökölte a válaszúti birtokot. 1818-ban ebben az épületben született borbátvizi Bája Máriától (1786–1871) Albert nevű fia. Br. Bánffy Albert (1818–1886) az 1850-es években lett az udvarház új birtokosa, előtte egy korabeli újság szerint gr. Bánffy Dénes (1776–1854) volt a tulajdonos.

Az épület az 1848–49-es forradalomban nagyon megrongálódott és valamikor 1859 előtt kezdték újjáépíteni, az új tulajdonos, br. Bánffy Albert megrendelésére. A báró 1870-ben is újabb javításokat végeztetett az udvarházon Kerekes Márton építésszel. Br. Bánffy Albert és Esterházy Ágnes fia, br. Bánffy Ádám (1847–1887) ugyanebben az évben vette el feleségül Wesselényi Máriát és a válaszúti kastélyba költöztek be.

Br. Bánffy Ádám nevéhez fűződik a kastély legjelentősebb átépítése, amely során a korábbi épületre emeletet húztak, és kialakították a mai képet is meghatározó eklektikus homlokzatokat. A kerti homlokzat átépítés előtti állapotát egy Kelemen Lajos által közölt régi festmény mutatja be, amelyen egy földszintes, manzárdtetős épület látható, középrészében az emeleti nagy teremmel. 

A kastély a falu közepén, az országút mellett húzódó telken helyezkedik el. Közvetlenül a főút szélén található a nagyméretű kovácsoltvas kapu, amely mögött felsejlik a kastély főépülete. 

4.jpg

 A barokkos formájú díszkapu szárnyain voluta- és levéldíszek figyelhetőek meg, oromzatának díszes kartusát egykor a Bánffy családi címer díszítette. A kapu két oldalán egy-egy szakasz kovácsoltvas kerítés húzódik, amely jobbra egy hosszú épületben (az egykori szolgálók lakása), balra magas téglafalban folytatódik.

2.jpg

3.jpg

6.jpg

7.jpg

A kerítés mögött, az úttal párhuzamosan nyúlik el a kastély, hosszanti tengelye É-D irányú. Utcai homlokzata előtt virágok sora helyezkedett el. A kastélyt park veszi körül, amely ma megcsonkítva ugyan, de mutatja egykori Ny-K tengelyű elrendeződését. A park a kastély kerti homlokzata előtt nagyjából fél kilométerre benyúlik a vasúti töltésig. A kerti homlokzat előtt egy barokkos, kisebb szökőkút-medence állt, mögötte kanyargós vonalú tó terült el, japános galambházzal. A halastó az 1960-as években kiszáradt és feltöltötték. Egykor kővázák és gondosan kialakított virággruppok díszítették a kastély és a tó közötti pázsitot. A tó háttere széles gyeppé terjedt ki, majd különböző facsoportok (fenyők, akácok, vadgesztenyék, nyírfák, ecetfa, szilfa stb.) alkotta parkká szélesedett, emögött vadaskert volt. A vadaskerten túl egy fás-ligetes terület kapcsolta össze a bonchidai kastélyparkkal. Az 1850-es években itt angolpark volt, amelyet a századforduló környékén br. Bánffy Albert (1871–1945) tájképi kertté alakíttatott át a budapesti Hein János tervei alapján.

A kastély háromszintes (pince, földszint, emelet), a tetőzet alatt manzárdszobák is találhatóak. Az épület téglalap alaprajzú, egy középrizalit és a sarkain egy-egy oldalrizalit ugrik ki az épülettömbből, ezeket manzárdtetők hangsúlyozzák. Két főhomlokzata van a kastélynak, a nyugati, kevésbé díszes homlokzat az útra néz, a keleti homlokzat a park felé. A két főhomlokzat hasonló kiosztású.  

8.jpg

8-1.jpg

8-2.jpg

9.jpg

8-0.jpg

10-1.jpg

10.jpg

10-2.jpg

A 19. század 80-as éveiben kialakított neoreneszánsz-eklektikus jellegű kerti homlokzat gazdagabb kiképzésű. E homlokzat közepén egy földszinti terasz áll, amelyre két széles, félköríves lépcsőkar vezet fel, a terasz fölött egy bábos korlátos emeleti erkély található, amely nyolc toszkán oszlopra támaszkodik. A középrizalit lezárása is díszesebb, mint az utcai homlokzat esetében: az ablakokat szegélyező pilaszterek fejezetei is dekoratívabbak, fölöttük virág- és szalagmotívumos párkány húzódik, a timpanont fogazatos, tojássoros és konzolos fríz keretezi. A kerti homlokzat timpanon-mezejében láthatóak a kastélyt átépíttető Bánffy Ádám és felesége, Wesselényi Mária családi címerei. 

13.jpg

13-1.jpg

13-2.jpg

13-3.jpg

15.jpg

14.jpg

15-1.jpg

19-0.jpg

19-1.jpg

19-2.jpg

19-3.jpg

19-5.jpg

19-4.jpg

19-6.jpg

20.jpg

21-1.jpg

21.jpg

A kastély oldalhomlokzatai hasonlítanak egymásra, mindkét szinten négy-négy ablak helyezkedik el, a földszintiek szegmensívesek, záróköves vakolatkerettel, az emeleti négy ablaknyílás pedig egyenes záródású. Az északi homlokzaton található a széles, félköríves pincelejárat.

11.jpg

16.jpg

16-1.jpg

12.jpg

 Br. Bánffy Ádám (1847–1887) az erdélyi arisztokrácia különös figurája volt. Politikai vagy diplomáciai pályafutás helyett sokrétű művészi hajlamainak élt és létrehozta Erdély egyik leglátványosabb kastélybelső-együttesét. A fiatal báró a kolozsvári Református Kollégiumban, majd Berlinben végezte tanulmányait, 1867-ben beutazta Német- és Franciaországot. 1873-ban Karlsbadban megismerkedett néhány iparossal a világhírű breinzi (Svájc) műfaragók közül, és két hónapon keresztül tanulóórákat vett tőlük. Hazatérve Válaszútra, 1875 körül műtermet rendezett be a kastély emeleti nagy termében. Több mint tíz éven keresztül dolgozott ebben a műhelyben, ahol elkészítette az ebédlő díszes mennyezetét, falburkolatát és bútorait, valamint a lépcsőház gazdag faragott elemeit és számos dísztárgyat. Valószínűleg a breinzi mesterek hatására, a báró sajátkezű faragványain a német reneszánsz formakincsét („ó-német stíl”) használta fel. A művészi famunkák létrehozásában a német születésű Leopold Kafferasztalos és a drági lovászmesterből műasztalossá avanzsált, írástudatlan Kimpián Juon (Mezei János) voltak a segítőtársai. Bánffy Ádám ugyanakkor tehetséges fazakas és porcelánfestő is volt, a műhelyben számos kerámia dísztárgyat készített, valamint két színvonalas zöldmázas csempekályhát. Segédje Lakatos István désfalvi fazakas mester volt. Mindezek mellett a báró kiválóan játszott a cimbalmon, valamint sikeres mintagazdaságot alakított ki birtokán. Gazdaságszervező tevékenységéért több kitüntetésben is részesült.

 Válaszúti kastélyának átalakítását br. Bánffy Ádám (1847–1887) 1875-ben kezdte el: elkészítette a földszinti ebédlő faragott mennyezetét (1875 és 1880 között), a falburkolatot és parkettet, a neoreneszánsz bútorokat, majd 1878–1879 telén a sarokkályhát. Egy következő fázisban 1885–86-ban az emeleti szobák és a díszes lépcsőházat magába foglaló csarnok készültek el, majd a csarnok felülvilágítóját alakították ki. A nagyszabású munkálatok során a helyiségek burkolatai és az asztalosmunkák teljesen kicserélődtek, kialakították a kerti homlokzatot. A kastély külső és belső átalakítása 1887-ig tarthatott. Az építkezésnél egy bizonyos Horváth Lajos kolozsvári építész működött közre. Egy fennmaradt összeírásból kiderül, hogy az építési költségek legnagyobb részét (34.227 forintot) az épület díszfa burkolata emésztette fel, szemben például a 28.711 forintos kőműves munkálatokkal.

Az épület közepén helyezkedik el a kétszintes csarnok, amely a lépcsőházat foglalja magába. Gazdag díszítésének köszönhetően talán ez az épület legértékesebb eleme. A csarnok földszinti falait tölgy- és kőrisfából készült neoreneszánsz jellegű burkolat borítja. Két majolika dombormű is található a falak mentén, az egyik egy nyulat ábrázol, a másik egy vadászó rókát. A lépcső és az emeleti galéria bábos korláttal van ellátva, a galéria 6  korinthoszi oszlopra támaszkodik. A földszinten, a csarnok déli oldalában egy faragott kő kandalló látható, a Bánffy és Wesselényi címerekkel és díszes kovácsoltvas ráccsal. A csarnok északnyugati sarkában egyszerűbb, zöldmázas kemence helyezkedik el. A csarnok padlója díszes csempelapokból áll, felülvilágítós mennyezetét zsúfolt neoreneszánsz faragványokkal képezték ki. A kastély fénykorában a lépcsőforduló falán egy hatméteres, zöld és szürkésfehér tónusú gobelin lógott, amely Cerest ábrázolta. Az emeleti galérián néprajzi tárgyak és gyerekjátékok gyűjteménye, falain pompás fegyvergyűjtemény illetve a családtagokat ábrázoló régi festmények voltak kiállítva. 
A historizáló válaszúti kastély a bonchidai mellett a legfontosabb ilyen jellegű épület Kolozsvár környékén, amelynek értékét növeli, hogy az eredeti gazdag berendezés számos eleme is megőrződött. A kastély páratlan abban a tekintetben, hogy gazdája, br. Bánffy Ádám otthonát összművészeti alkotásként fogta fel, így ő készítette el a berendezés java részét, egyedülállóan impozáns belső tereket hozva létre.

22.jpg

23.jpg

27.jpg

28.jpg

27-1.jpg

32.jpg

28-1.jpg

24.jpg

25.jpg

34.jpg

30.jpg

31.jpg

35.jpg

35-1.jpg

35-3.jpg

35-2.jpg

36.jpg

26.jpg

26-0.jpg

26-4.jpg

26-1.jpg

26-2.jpg

33.jpg

39-2.jpg

26-3.jpg

40-1.jpg

011_008lxiv-lxxiitablak_img_16.jpg

43.jpg

39-1.jpg

40-2.jpg

26-6.jpg

26-5.jpg

40-3.jpg

40-4.jpg

40-5.jpg

40-6.jpg

40-9.jpg

40-8.jpg

40-7.jpg

40.jpg

37-2.jpg

 37-1.jpg

images.jpg

37.jpg

39.jpg

37-7.jpg

 37-3.jpg

37-6.jpg

37-4.jpg

37-8.jpg

37-9.jpg

41-1.jpg

41-2.jpg

41-3.jpg

41.jpg

37-5.jpg

Azoknak akik eddig kitartottak és végigolvasták/nézegették ezt a bejegyzést elmondjuk azt is, amit Eke Zsuzsanna művészettörténész mesélt nekünk. A lenti képeken szereplő kályhából 2 darabot készített Bánffy Ádám. Az egyiket elajándékozta, így Gödöllőre került, a Grassalkovich Kastélyba. Sajnos ez a kályha Gödöllőn megsemmisült, így a restaurátorok eljöttek Válaszútra, felmérték az itteni kályhát, és elkészítették a másolatát, amely ma is látható Gödöllőn.

Válaszút - Bánffy Kastély

kalyha.jpg

42.jpg

Gödöllő - Grassalkovich Kastély

belso_ter_a_godolloi_kastelyban.jpg

 

Forrás: www.lexikon.adatbank.ro

Fotók: Németh Györgyi
            2017.08.10.

A bejegyzés trackback címe:

https://elherdaltorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr3912750464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.