Egy ideje már látjuk, tudjuk, méltatlankodunk rajta. Majd újra és újra szembe találkozunk vele, és eljött az a pont, amikor már nem tudunk elmenni mellette, bármennyire kényes is a téma.
Szóval, képzeljétek el azt, hogy vesztek egy műemlék kastélyt, mert van rá pénzetek. Szépen felújítjátok, elkezditek üzemeltetni, minden csodás, csak épp 20-30 méterre a gyönyörűen felújított kastélyotoktól, rogyadozik egy műemléki védelem alatt álló kápolna. A ti telketeken van, csak épp nem a tiétek, hanem az egyházé. Lenne pénzetek, hogy azt is megvegyétek és felújítsátok, de az egyház nem adja el nektek. Nem azért, mert kell neki, ők sem használják. Éppen ezért, felújítani sem hajlandóak. Nem adja el, nem újítja fel. Mit tennétek?
Azt már csak halkan jegyezzük meg, és már nem is vagyunk teljesen biztosak benne, de szerintünk a TÖRVÉNYEKET általában nem úgy írják, hogy a Magyar Állam, az egyház és néhány magánszemély kivételével MINDENKIRE vonatkozik! Ugye? Ha pedig nekünk van igazunk, akkor az örökségvédelmi TÖRVÉNYEK az egyházra is vonatkoz(ná)nak.
"Nincs már se égen se földön, csak a remény, hogy visszatér…"
Római katolikus kápolna - Szedres, Apátipuszta
Szedresen, a gyönyörűen felújított Lovas Udvarház bejáratával pontosan szemben található a kápolna.
A kápolnától ÉK-re a feltehetően a 19. század közepén klasszicista stílusban épült Fiath kastély, tőle D-re a kiskastély és egyéb melléképületek. A területen állnak még az egykori majorság épületei.
Apátipuszta a Gindly-családé volt, utolsó tulajdonosa a báró Fiath-család volt. 1965-ben az épületeket részben átalakították, több melléképületet elbontottak.
Ny-i homlokzati tornyos kápolna, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel megnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke, az egyikben Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból hiányzó Szent Vendel-szobor 1985-ben még a helyén volt. A tornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák. A toronysisakon 1832-es évszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; építéskori kifestés. A hajó bejárati oldalán romos karzat. A berendezés hiányzik, a kápolna kifosztva, üresen áll. Épült 1832-ben.
Forrás: muemlekem.hu
A jelenlegi tulajdonosnak lenne pénze arra, teljeskörűen helyreállítsa a kápolnát, ám az egyház nem hajlandó átadni. Örülnének, ha a romos kápolna nem rontaná az összképet, és ha esküvőket tarthatnának benne.
A kápolna VÉDETT MŰEMLÉK!
Bezerédj Kápolna
1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. A család leghíresebb tagja, Bezerédj István (1796-1856) nem csak a selyemhernyó tenyésztés révén válik híressé, hanem azzal is, hogy ő az országban az első önként adózó magyar nemes. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől . Érdemét az sem kisebbíti, hogy - mint Glósz József kimutatta-, ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett. Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg.
A ma is látható hídjai romos kápolnát a kúria közelében, Bezerédj István második felesége építteti 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó központ, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával. Ma ez nem mondható el róla.
Forrás: csatolna.hu
A kápolna az egyház tulajdona, VÉDETT MŰEMLÉK! A kastély jelenlegi tulajdonosa eddig is próbált megegyezni a kápolnáról az egyházzal, a legjobb ajánlatuk az volt, hogy teljes rekonstrukció esetén 20 évnyi használatra megkaphatják. Nem eladó és az egyház nem tervezi a felújítást.
Szakáts Kápolna - Bölcske
A gyönyörűen helyreállított kastélytól ÉNy-ra kisméretű, romantikus stílusú kápolna.
DK-i, oromzatos homlokzata felett kőoszlopos baldachin alkotta huszártoronnyal, félköríves záródású szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, mindkét oldalon nyeregtetős bővítményekkel. Kapuja felett címer. A belsőben historizáló, kazettás famennyezet, a bejárati oldalon fakarzat, az egykori oltár alatt kripta. Berendezése hiányzik. Épült 1850 körül.Forrás: muemlekem.hu
A jelenlegi tulajdonos gyönyörűen helyreállította a kastélyt, és a hozzá tartozó parkot is.
A kastélytól néhány 10 méterre található kápolna VÉDETT MŰEMLÉK, az egyház tulajdona. Sem eladni, sem felújítani nem hajlandóak, teljesen kihasználatlan. A kastély tulajdonosának még kulcsa sincs hozzá, holott az általa megvásárolt és helyreállított területnek szinte a közepén áll.
Képek forrása: www.facebook.com/szentandraskastely/
