Vigyázó Kúria
Egyes feltételezések szerint a barokk kúriát 1800 körül a Csák család építtette. Más források szerint a Vigyázó család emeltette 1830 körül. A grófi család intézője lakott benne. A kúriát utoljára lakóházként hasznosították, az épület alatti hatalmas dongaboltozatos pincében egy időben galériát rendeztek be, amelyet a múzeum működtetett. Az egykori parkból csak kis töredék maradt, maga a kúria évek óta üresen áll egy lezárt telken, nem látogatható. A táblák szerint az MNV tulajdonában van. A kúria VÉDETT MŰEMLÉK!
Vigyázó Kastély
A Vigyázó Antal által 1830-ban építtetett klasszicista kastély jón oszlopos előcsarnok hangsúlyozza. A kastélyban és parkjában 1958-ban gépállomás működött, majd a Mechanikai Művek irodái, telepe valamint lakások voltak benne. A kastély magántulajdon, lezárt területen van, nem látogatható, és az ember nagyságú gaztól nem is látható! VÉDETT MŰEMLÉK!
2015-ös képek a kastelyok.com oldaláról
Tallián Kúria
A kúriát Tallián Ádám építtette 1800 körül, kora klasszicista stílusban. 1850 körül Szvacsina (Svaczina) József tervei alapján átépítették. 1970-ben az épületet egy új szárnnyal bővítették.
A II. világháború után nevelőotthon került az épületbe, mely nagyon sokáig működött benne. Jelenleg üresen áll.
Sivó Kúria
A kúria 1824-ben, más források szerint 1842-46 között épült klasszicista stílusban.
Az épület terveit Szvacsina (Svaczina) József készítette. Ma a strand központi épületeként hasznosítják a kúriát. Nem látogatható, viszont mivel az épületben a strand irodái működnek, viszonylag jó állapotban van.
Szedenik Kúria
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének
2010. szeptember 07-i rendkívüli üléséről1./ Napirendi pont tárgya: Abony, Vak Bottyán u. 2. sz. 1536/1 hrsz. alatti ingatlanon álló
volt Szedenik kúria bontására cég megbízása
Napirendi pont előadója: Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester
Romhányiné dr. Balogh Edit: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat. Az önkormányzat 2008.
október 10-én kelt levelében kérte a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, hogy az ingatlanon álló
Szedenik-kúria műemléki védettsége törlésre kerüljön, ebben a mai napig intézkedés nem történt.
Ezek után a kúria beomlott része és a hozzá tartozó tetőszerkezet lebontásra került, az épület másik
végfala dúcolással került megtámasztásra. Kivitelezést az ABOKOM Nonprofit Kft. végezte el.
Megkezdődött a nagytakarítás, de a bontásra szerződést kell kötni. Jelen állás szerint a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal a Szedenik-kúria műemlékvédelem alóli törlését nem engedélyezi,
valamint az épület teljes bontását sem, csak az ingatlan baloldal felé eső részén a végfaltól számított
1. helyiség bontását, és a megmaradó végfal dúcolását a kidőlés ellen. Olyan állapotba kell tenni az
ingatlant, hogy a szomszédokat ne zavarja.
Habony István: Kérdezte, hogy nem lehet az engedélyt sürgetni? Kevés költséggel az egész
ingatlant el lehetne bontani. Később még fizetni kell a maradék elbontásáért is.
Romhányiné dr. Balogh Edit: Korábban kérte Hiller miniszter úr közbenjárását, de nem tudta
elérni, hogy a műemléki védettségből visszavonják az ingatlant. Amíg a Kulturális Örökségvédelmi
Hivataltól nem kapják meg az engedélyt, nem lehet teljes bontást végezni az ingatlanon.
Habony István: Véleménye szerint gondoskodni kell az épület teljes eltakarításáról, mert a
területre van vevő. Ez egy romos épület. Mostani döntéssel több, mint 1 millió forintért lebontatják
egy részét, kis rész megmarad, ez nevetséges véleménye szerint. Lakosság nem fogja érteni, hogy
miért így bontják el.
Romhányiné dr. Balogh Edit: Előírás szerint őriztetni kell a megmaradt romokat, elvileg még
fóliával is be kellene borítani. Véleménye szerint az idő meg fogja tenni a hatását.
Dr. Németh Mónika: Elmondta, hogy az első és a második napirendi pontot is megtárgyalta az
ABOKOM Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottsága és elfogadásra javasolta az előterjesztést és a
határozati javaslatot a Képviselő-testületnek.
Romhányiné dr. Balogh Edit: Azonnali elbontásról rendelkező levél július 14-én érkezett az
önkormányzathoz. Ebben az időben a belvízzel foglalkoztak, így nem jutott rá idő, hogy elintézzék.
Elmondta, hogy halasztó hatálya még a fellebbezésnek sincs. Két hónapig rakosgatta az ügyintéző
az ügyiratot, mivel nem teljesítették a levélben meghatározottakat, fotóval igazolva, azonnal kérik
ennek bemutatását. Pénteken legkésőbb fax-on el kell küldeni, hogy a terület tisztázásra került,
végfal megtámasztással és zárható kerítés építésével. Amennyiben erről nem küldenek
dokumentációt, akár 1 millió forint bírságot is kiszabhatnak, sőt akár hetente is bírságolhatnak.
Kérte, hogy túlságosan ne időzzenek ebben a témában, kötelezettséget határoztak meg az
önkormányzat felé, ezt végre kell hajtani. 3 ajánlat érkezett, ebből az ABOKOM Nonprofit Kft.
megbízását javasolta, bruttó 1.250.000,-Ft díjazásért. Vállalkozói díj fedezete a városi tevékenység
szakmai szolgáltatás soron biztosított.
Romhányiné dr. Balogh Edit: Kérdezte, van-e több kérdés, hozzászólás?
Több kérdés, hozzászólás nem volt.
Zsinagóga
Klasszicista Zsinagóga, 1825. Valószínűleg Landherr András műve. Gerendás mennyezet, festés, XIX. század vége? A karzat gerendafészkei két oldalt tórafülke, tagozott párkánnyal. A fal páros antikizáló füzérdíszes pilaszterekkel tagolt. Mennyezet alatt cseppdíszes főpárkány, az egyik karzatgerenda in situ (faragott). Az ablakok fölött festett függöny motívum. Halszálkában rakott téglaburkolat. Magtárként működött. VÉDETT MŰEMLÉK!
Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt volt a tulajdonosa korábban az abonyi zsinagógának, azt lepusztították a korábbi rendszerben, és magtárként használták. Az állapota válságosra fordult, ezért a tulajdonos mindent megtett annak érdekében, hogy valahogy megszabaduljon tőle. Az első erőtlen kísérlet még Gajdos István polgármestersége idején történt, amikor a tulajdonos egy forintért akarta azt felajánlani Abony városának. Az akkori döntéshozók azonban bölcsek voltak, és átláttak a szitán, nem vették át a düledező romot. A műemlékvédelmi hivatal egyébként már akkor sem nézte jó szemmel a Zsinagóga sorsát, tudomásunk szerint több bírságot is kiszabtak. 2007. fordulópontot jelentett az épület életében, ekkor ugyanis sikerült rásózni egy másik tulajdonosra azt.
- novembere: „ Az Abonyi zsinagógáért alapítvány a napokban veheti át a településen található zsinagógát, mondta Baksa István, az alapítvány öt fős kuratóriumának elnöke. A két magánszemély és egy cég által alapított alapítvány célja, hogy felújítsák, korszerűsítsék az épületet. Első körben a tetőszerkezetet szeretnék rendbehozni, később történne a funkcionális helyreállítás. Az alapítvány tagjai már sok szervezettel felvették a kapcsolatot a zsinagóga korszerűsítésének érdekében és szeretnének a jövő évben is majd több, erre vonatkozó pályázatot benyújtani. „ – írja a Szoljon.hu
A helyzet pár évre állóvízzé vált, nem történt érdemben semmi, hacsak az nem, hogy életveszélyessé vált az úgynevezett portikusz és a tetőszerkezet. Ez utóbbival vidáman játszadoztak a szelek, a szomszédos iskola diákjainak is állandó veszélyforrást szolgáltatott az itt tapasztalható tűrhetetlen állapot. A cserepekkel kénye- kedvére játszadozott a szél, jutott a suli udvarára is belőlük. Aztán kisebb fajta csoda történt, mert két nyertes pályázat is rendelkezésre állt, az egyik a Nemzeti Kulturális Alap Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégiuma által megítélt 5.000.000,- Ft., illetve a másik a Várépítő pályázaton elnyert 1.210.526,- Ft.. A felújítással végre megszűnt az életveszélyes állapot. A tetőt és a portikuszt sikerült rendbe hozni. A felújítási munkálatokat a Generál Kontakt Bt. végezte társadalmi munkában. Legalábbis ez olvasható a www.abony.hu honlapon. A felújítás során a szükséges mértékben cserélték, valamint megerősítették a tetőszerkezet gerendáit, cserépléceit.
Ugyanezen a honlapon olvasható a felhívás, mely szerint, idézem: „ Az Abonyi Zsinagógáért Alapítvány várja a Tisztelt Lakosság felajánlását, a személyi jövedelemadó 1%-a formájában is. „ Azonban senki ne kezdjen el gyorsan számlaszámot keresgélni, mert a 2014. rendelkező évben tett, Szja 1%-os felajánlásokból történő részesedésből kizárt civil kedvezményezettek között is szerepel már az Abonyi Zsinagógáért Alapítvány, ez többek közt a www.langlovagok.hu honlapon is szerepel elrettentő példaként. Az alapdokumentumot a NAV tette közzé. A kizárásnak nyilván nyomós oka van. Az alapítvány a mai napon aktív státuszban szerepel a magyar bíróság honlapján, vélhetően adóssága van az állam felé, vagy a pályázatokkal nem tudott kellő mértékben elszámolni, ezért nem lehet nekik adó 1 %-ot felajánlani.
Egyébként a beruházáshoz önerőt is kellett, pontosabban kellett volna produkálnia az alapítványnak, hiszen az elnyert összegek nem futották ki a munka elvégzésének költségeit. A gyakorlatban lapinformációink szerint nem sikerült saját forrást biztosítani, azt a Generál Kontaktnak a mai napig nem fizették ki.
A felújítás fedezete felerészben saját forrás lett volna, másik része a Nemzeti Kulturális Alap Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégiuma által megítélt 5.000.000,- Ft., illetve a Várépítő pályázaton elnyert 1.210.526,- Ft. Tehát ebből következik, hogy ötmillió forintot legalább mellé kellett volna tennie a felújításhoz az Abonyi Zsinagógáért Alapítványnak, melynek székhelye Abonyban, a Deák Ferenc út 4. szám alatt van és a képviselője, mint kuratóriumi elnök, Baksa István. Cél szerinti besorolása kulturális tevékenység. Ez a következőt takarja:
„ A 2740 Abony Deák Ferenc u. 4. szám alatt fekvő, Abony, belterület 3263 hrsz. alatt nyilvántartott, jelenleg műemléki védettség alatt álló volt Zsinagóga-épület megmentése, helyreállítása és kulturális, oktatási célokra való hasznosítása. „
Az Alapítvány egyébként céljainak egy részét még ilyen visszás körülmények között is elérte, hiszen nem életveszélyes már a Zsinagóga, tehát megmentették. A felújításoknak köszönhetően nem csak az életveszélyes állapot szűnt meg, hanem a további állagromlást is el tudják kerülni. Lapunk úgy tudja, hogy a szükséges önerőt, mely a költségvetésben szerepelt, nem fizették ki a vállalkozóknak. Arról nincs információink, hogy ennek ellenére vajon sikerült-e az állam felé elszámolni a pályázatokkal. A végső költségvetés szerint egyébként összesen 16 millióba került volna a felújítás, ennek egy részét a kivitelező társadalmi munkában bevállalta. A 16 millióból farigcsáltak ugyan, de még így is bőven több volt a pályázatból rendelkezésre álló összegnél a munka ára.
Jelenleg ez az abonyi Zsinagóga szomorú története. Már nem csak az épület van bajban, hanem maga a birtokos alapítvány is.
Lőrinczy Veronikawww.miabonyunk.hu